Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Markovits Rodion: Szibériai garnizon

34 A felelősség alól való mentesítésre nem szolgálhat okul az a körülmény, hogy az alperest, ez utóbbinak kedvtöltése céljából szívességből vitte autóján. (Kúria P. II. 7519/1927. — 1928. nov. 27.) A 41. Kamat kötelesrésznél. A késedelmi kamatra vonatkozó részében a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a késedelmi kamatot az örökhagyó halála napjától ítélte meg, mert a késedelmi kamat a kötelesrész tőkeösszegének átértékelése esetén is a hagyaték megnyílta napjától és nem az itélethozás napjától jár. (Kúria P. I. 3863/1927. — 1928. szeptember hó 27-én.) A 311. Buzakamat. „Mulasztás esetén 8% buza késedelmi kamat s eladók által választott mulasztási időben eső tőzsdei napi árával fizetendők." A szerződés idézett tartamából a fellebbezési bíróság helyes értelmezéssel jutott arra a megállapításra, hogy felperesek az eredeti esedékesség napjától a tényleges teljesítés napjáig terjedő időközben a tőzsdén jegyzet búzaár legmagasabbját jogosítottak az alperesektől követelni. A mulasztás ugyanis az alpereseknek megállapodásellenes s így szerződést sértő ténye, aminek következményeit a szerződés értelmében viselni tartoznak, s részükről bizonyítandó, ellenkező megállapodás hiányában tehát a teljesítésre adott halasztás esetén is az ő terhükre esik a szerződés értelmében a fizetési eszköz (buza) árában beállható ingadozásnak a veszélye. A halasztásadás ugyanis az adós (alperesek) részére nyújtott — kedvezmény; éppen ezért —• mivel a szerződéstől eltérő megegyezést a búzaárnak mely időpontban leendő számítására nézve az alperesek a megállapított tényállás szerint nem bizonyítottak, — a halasztás ténye — a hitelezőt nem foszthatja meg a szerződés által a javára biztosított előnytől. (Kúria P. VI. 1235/1927. — 1928. december hó 19-én.) A 311. Valorizáció község ellen. A község magánjogi pénztartozásai az 1928-.XII. t.-c. 6. §-a értelmében az átértékelésből ki vannak zárva. A felperes szerint átértékelésnek a jelen esetben azért van helye, mert a pénz tiltott, sőt büntetendő cselekmény révén jutott az alpereshez. Ámde az 1928:XII. t.-c. 7. §-ának 3. pontja értelmében a törvény 6. §-a csupán a személyt érő tiltott cselekmény miatti kártérítés címén alapuló pénztartozásokra nem nyer alkalmazást. Ilyen tiltott cselekmények alatt pedig pusztán a személy életét, testi épségét, egészségét, szabadságát és hasonló javait sértő cselekmények érthetők. A személy ellen intézett jogellenes fenyegetés következtében á fenyegetést követőleg teljesített szolgáltatásokból eredő vagyoni