Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Az érdemetlenség kifogása a köteléki perek keretében az ideiglenes nőtartással szemben

104 házastárs, aki arra erkölcstelen életmódja, vagy a házastársa ellen elkövetett súlyos bántalom miatt méltatlanná vált — hacsak a házastárs meg nem bocsátott neki"! Természetes, hogy ez a mai jogot a járásbirósági hatáskörben elbírált ideiglenes nötartás kérdésében rögzíti, azonban erkölcsi felfogásom azt sejteti, hogy ez a jogtétel az érvénytelenségi és bontóperekben is alkalmazáshoz kell, hogy jusson. Az erkölcsös társadalom lelkiismerete a kodifikátorokban lázadozni fog, mihelyt reá jönnek arra a nagymérvű erkölcsi károkozásra, amelyet az vált ki, hogy a bontóper folyama alatt a legerkölcstelenebb nő is tartást igényelhet és tartást kap. Én ugy nézem a kérdést, hogy a Kúria gyakorlata a H. T. mai rendszerének logikus és szabatosan körvonalozott kifejlesztése. Az alsóbb biróságok, a tömeg erkölcsi felfogásának közvetlen szószólói, gyakran megkisérlik, hogy az érdemetlenséget a bontóper keretében is érvényre juttassák, de ez a gyakorlat a Kúria következetes állásfoglalása folytán nsns toriként nem érvényesülhet. A H. Törvény, mint lex speciális — a M. Tervezet 118. §-nak utolsó bekezdésében foglalt jogszabályt a saját területéről kizárja. Az egyetlen helyes megoldás az volna, ha a kormány valamely javaslatában a H. T. 102. §-át kiegészítené oly i rányban, hogy A köteléki per bírósága a közerkölcsi felfogást sértő kétségtelen esetekben a feleségtől, vagy férjtől az ideiglenes tartást megtagadhatja, vagy megvonhatja. A m. kir. Kúria, szabatosan szigorú helyes állásfoglalása alkalmas oly irányú megbeszélések és törvényhozási intézkedés kiváltására, hogy az érdemetlenség az * Én azt hiszem, hogy a mai közállapotok mellett a leglehetets lenehh bontópert is meg fogják indítani, hogy a H. T. 98. és 102. §;ok alapján a feleség ideiglenes nőtartáshoz jusson, még ha perdita is. Csak a férj vagyonilag erre alkalmas alany legyen.