Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Dr. Elemér Balogh: Zur Frage der Verzugszinsen [könyvismertetés]

28 adós cég csődtömege részére visszatérítse. (Curia 1928. október 18. — P. VII. 9401/1927.) B5. Üzletátruházás. Pusztán az, hogy a fennebbi ténymegállapítás szerint az I. r. alperes megállapodásszerű lemondása foyltán és az ő közreműködése mellett jutott a II. r. alperes abba a helyzetbe, hogy a gyár további képviseletét megkapta és ebből folyóan a gyár autóit azontúl Magyarországon a II. r. alperes árusította: nem nyújt semmi támpontot atekintetben, hogy II. í". alperes az I. í. alperesnek kereskedelmi üzletéből az ezen forgalmi kör alá vonható valamely testi vagy eszmei vagyonérték összességet átvett volna és hogy ekként a II. r. alperes, mint a gyár uj képviselője által megkezdett üzlet az I. r. alperes kereskedelmi üzlete folytatásának volna tekintendő, annál kevésbé, mert az adott esetben arról sincsen szó, hogy a képviselet a gyár által az I. r. alperes részére valamely meghatározott időre szerződésileg biztosítva lett volna és hogy az I. r. alperes ilynemű szerzett jogát ruházta volna át a II. t. alperes részvénytársaságra, illetve ennek alapitóira, mihez képest a kizárólag a gyár bizalmától függő képviselet nem is képezhetett az I. r. alperes által átruházható üzleti értéket. Az üzletátvétel kérdése szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy I. r. alperes a képviseletről való lemondását és a képviseletről való lemondását ós a képviseletnek II. r. alperes javára megszerzéséért ellenszolgáltatást kötött ki magának és hogy II. r. alperes nem vitásan 280 millió koronát az I. r. alperes részére fizetett is, valamint annak sincsen fontossága, hogy a II. r. alperes — előadása szerint — a maga és a gyár jóhiraeve érdekében egyes, az I. r. alperes által a gyár képviseletéből kifolyólag megkárosított egyéneket kielégített, mert mindez nem ad törvényes alapot arra, hogy II. r. alperes az 1908:LVII. t.-c. értelmében az I. r. alperes üzletéből eredő kereseti kötelezettségért felelőssé tétessék. (Curia 1928. október 26. — P. IV. 4261/1928.) C) Perjog. C 02. Magánokirat bizonyító ereje. A Pp. 31$. §. első bekezdése értelmében a magánokirat, ha valódisága nincs kétségbe vonva, teljes bizonyítékul csak arra szolgál, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot magáévá tette, de arra, hogy a bizonyított nyilatkozat tartalmilag a valóságnak megfelel, kötelező bizonyítási sz-a bály nincs; az erre vonatkozó tényállítás valóságát tehát a bíróság a Pp. 270. §-a értelmében a tárgyalás és a bizonyítás egész anyagának szorgos méltatásával ítéli meg. (Curia 1928. szept, 13. P. IV. 43/1928.) — Ugyanígy a közokiratra: (Curia 1914. okt. 13. G. 106/1914. Perj. dttár I. 105.) C 02. Megállapítási kereset tények minősítése iránt nem indítható. A felperes keresete, amely a kár felmerültére vonatkozó tényállítás