Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Dr. Elemér Balogh: Zur Frage der Verzugszinsen [könyvismertetés]

20 szüntetését ellenző tulajdontársak, avagy azok egy részének magatartása, avagy egyéb egyoldalú jogellenes ténykedései folytán, — vagy pedig azért, mert a tulajdonostársak egyáltalában nincsenek abban a vagyoni helyzetben, hogy a tulajdoni arány szerint reájuk eső karbantartási költséget fedezhessék, a közös vagyon teljes pusztulásnak van kitéve: ilyen esetben kivételesen ezidő szerint is helye lehet annak, hogy a tulajdonostársak nagyobb károsodásának megelőzése céljából az illető belsőségre nézve fennálló tulajdonközösség birói árverés utján megszüntettessék. (Curia P. V. 2965/1927. — 1928. november hó 14.) A 23. Tulajdonközösség megszüntetése. Ez a döntés nem helyes, mert a tulajdonközösség megszüntetésénél nem csak a telekkönyvi térmértéket és tulajdonarányszámot, hanem a megosztandó földekkel kapcsolatos összes egyéb körülményeket is figyelembe kell venni, ami természetesen maga után vonja, hogy az értékesebb területben részesülő a tulajdoni arányszámának megfelelő telekkönyvi térmértéknél esetleg kevesebbet kap. (Curia 1928. október 26. — P. V. 2468/1927.) A 300. Gyámhatóság és bíróság. Minthogy a megállapított tényállás szerint a felperes ingatlanának elidegenítése az 1877:XX. t.-c. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő betartásával történt, a bíróságnak e perben csak afelett kellett döntenie, hogy a szerződéssel elért vételár megállapításánál nem forgott-e fenn valami oly ténykörülmény, amelynél fogva a kikötött vételár a kiskorú sérelmével nem képezte megfelelő ellenértékét a kiskorú elidegenített vagyonának, mert az a másik kérdés, hogy az elidegenítés szükséges és célszerű volt-e, nem a bíróságra, hanem a gyámhatóságra tartozik. (Curia. 1928. november 22. — P. V. 3372/1927.) A 302. írásbeli forma. A fellebbezési bíróság helyeses utalt arra, hogyha a felek a szerződésre bizonyos alakot kötöttek ki, a vélelem az, hogy a szerződés érvényét az alak magatartásától tették függővé és minthogy az ügylet írásban foglaltnak akkor tekintendő, ha a szerződő felek mindegyike az okiratot hozzájárulásának külső jeléül aláírja, avagy kézjegyével ellátja; felperes azonban a dr. D. L. által irásbafoglalt egyesség aláirását megtagadta s ekként az egyesség irásbafoglaltnak és megkötöttnek nem tekinthető. (Curia P. V. 2943/1927. — 1928. nov. 14.) k A 303. Turpis causa. Anyagi előnyökért közjogok gyakorlásáról lemondva, más érdekében kortesszolgálatra vállalkozás az ilyen megállapodás a jó erkölcsökbe ütközik, abból a bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származik. (Curia P. II. 6836/1927. — 1928. szeptember hó 5.)