Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Az adóstársak helyzete a váltóelfogadó kényszeregyessége esetén

75 váltó újra forgalomba kerül. Vájjon hivatkozhatnak-e a kónyszeregyezségben nem volt visszkereseti adósok a felek szándékára'? Magánjogi ügyleteknél Mmt. 1190 §. szerint igen. Sichermann .szerint, ugy látom, váltónál is. Vájjon ezek után leszámitol-e még a Jegyintézet? Szerény nézetem szerint a két illustris szerző tévedése ikertestvér. Próbáljuk talán meg a váltókötelezettek helyzetét mégis a váltójogból magyarázni. ' A Vt. 91. §. nem magyarázat, hanem osak tévedés kiinduló pontja lehet. A váltókötelezettségek önállóságának elvéből, ami sarkköve a váltójognak, következik, hogy a váltókötelezettek nincsenek egyetemleg kötelezve. A mai magánjog egyetemlegesség alatt általában correálitást ért; a váltójogi egyetemlegességnek ehhez semmi köze; sui generis jogviszony, mely csak hasonlítható a római jogi közönséges — nem correális szolidaritáshoz.2) Sarokkőnek neveztem a váltókötelezettségek önállóságának elvét. Alapkő azonban, amiből a váltójog minden különlegessége magyarázható: a kötelem irásszerüsége (Sripturmassigkeit) az irás által előidézett jogi látszat (Eechtschein) és az ebből származó felelősség. (Veranlassungshaftung.) A váltóhitelező az elfogadótól csak az elfogadmány, a visszkeresetektől csak az u. n. halmozott visszkereseti számlarendszer szerint a váltóösszegből képződő összeget követelheti. Mindkét esetben olyat, ami a váltóból (+ váltójogból) tűnik ki.3 Ezért azonban szigorúan felel a V. T. 92. §. korlátai között. A kényszeregyezség kifogása nyilván nem olyan, amely a „váltójogból" ered. Váltójogi kifogások azok, amelyek a kötelem keletkezésére, megalapítására vonatkoznak, vagy amelyek magából a váltóból — habár csak egy tételes jogszabálylyal együttesen is — de közvetlenül tűnnek ki. (Exeeptiones in rem és rei cohaerentes.) A többi kifogásoknak kettős előfeltétele van. A mindenkori kifogást tevőt (92. §.: „őt") a mindenkori felperes ellen kell megilletni. Sichermann magyarázata felesleges, ha a kényszeregyezséget nem tekintjük valódi egyezségnek, aminthogy nem is 2 PIósz váltójog ad 91. §., 1. még Kuncznál is. 3 Dernburg id. mű H/2, kötet 299. lap 315. lap II. 319. lap II.; Ernst Jacobi az Ehrenbergíféle keresk. jog IV/1. kötetében különös sen a 243., 245., 258., 259., 424. és 458. lapokat. Jacobi Grundriss 28. old. „Danach kann man das verbriefte Recht so vorstellen, dass cs von Anfang an mit dem Inhalt wie es im Papier niedergelegt ist entstanden ist und diesen Inhalt unveranderlich behalt".