Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Az 1927. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata

60 szerződések körül követett joggyakorlat irányváltozása, munkaadó és munkavállaló érdekvédelmének középutja (99. 1.), a munkavállaló határozott időtartamú szolgálati szerződésének a munkaadó részéről történt megszüntetéséből eredő kárigény elbírálása, ül. a gyakorlatnak a munkavállaló szempontjából való helytelenítése (101. 1.), a napi sajtó által is élénken pertraktált azon eset, amidőn a Kúria a közk. társaságnak a közös üzletből kiszorított tagjától megtagadta a visszahelyezési igényt azon a cimen, hogy az üzletet nem a tagok birtokolják, hanem a társaság, (ki nem elégítő megoldás, . bírálata, megnyugtatóbb indokolás a birtoklás közössége alapján, 105- lap), a kisrészvényes és részvénykisebbség túlzott védelmének hátrányos jogi következményeire való utalás (106. 1.). a valorizációs kérdések utjának és mai eredményeinek áttekintése (117— 122. ].), fedezeti vétel és fedezeti eladás, mint a kárköyetelés előfeltétele (129—130. 1.), a rigor cambialis teljes feladását követő gyakorlat helytelenítése (137. 1.). Hogy szerzők bírálati állásfoglalásai a gyakorló jogász szempontjából, aki álláspontjának helyessége mellett állandóan ujabb és ujabb érveket keres, mily becsesek, azt egészen fölösleges hangsúlyoznom. Ha tehát azt említem még csak meg, hogy szerzők az ismertetett joggyakorlat ujabb eredményei mellett állandóan utalnak az elmúlt év jogirodalmának termékeire, beigazoltam, a bevezetőleg anticipált konklúzióm helytálló voltát: a gyakorló jogász magánjogi fegyvertárából e könyvnek hiányoznia nem szabad. Dr. Ballá Ignác. A valorizáció fogalma és értékelmélete különös tekintettel az úgynevezett tiszta pénztartozások és köztük a készpénzkölcsön átértékelésére. Irta: Dr. Szentirrnarj Ödön m. kir. kúriai biró, egyet, mtanár. Jogi témája mellett is inkább jogbölcseleti munka ez a 46 oldalas füzet. A jogbölcselet azonban csak a tárgyalás módjában, az eszmemenet kifejtésében éli ki magát, mert végső intenciója szerint ez a füzet nem éri be az elméleti megállapítások tisztázásával, hanem annak gyakorlati következéseit a maga számára levonja, sőt az egyéni állásfoglalás elszigeteltségéből a nyert megállapításokat a való élet tényeiül másokkal is elfogadtatni, mi több, mások által megvalósíttatni igyekszik. A magánjogász személyére nézve a füzet az értékazonossági elméletre helyezkedik és bármily merész az elkövetett hibák felismerésében és bármily következetes a gondolat szükségszerűségeinek kifejtésében, mégis józan és gyakorlati érzéket árul el, amikor az egyoldalú jogászi szempont mindenhatóságát megtagadja és gazdasági, szociális és etikai komponenseknek a jogi megoldásba is szerepet juttat. Határozottan tör lándzsát a valorizáció gondolata mellett, és reámutat a Kúria Ítélkezéseinek és a törvényhozói munkának hibáira és fogyatékosságára. Mindezt pedig alátámasztja egyik oldalon jogtörténeti pozitivizmus-