Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 1. [r.]

kednunk. Az előadás egy részét lapunk vezető cikkében találja olvasó. Dr. Meszlény előadásának különös aktualitást az a körülmény adott, hogy e kérdést az International Law Asso­ciation Varsóban megtartandó kongresszusának programm­jára tűzték ki. Fontos érdek az előadói tervezettel szemben, — amit különben a Nemzetközi Jogi Egyesület, központja már megküldött a magyar osztálynak — a magyar álláspont meg­felelöleg képviselve legyen. Baumgarten Nándor indítványára a szakosztály erre közfelkiáltással az előadót kérte fel. A trianoni állampolgárság elevenbe vágó kérdéséről tartott előadást dr. Sünijén László, az igazságügyminisztériumba be­osztott kir. ítélőtáblai biró, a Külügyi Társaság nemzetközijotri és nemzeti kisebbségi szakosztályainak ülésén. Rámutatott arra a felületességre, amellyel a békeszerződés diktátorai az állam­polgársági rendelkezéseket az iietőségre alapítva megszerkesz­tették, továbbá arra, hogy a pozitív és negatív honossági össze­ütközéseknek milyen áradata állott elő az át nem gondolt ren­delkezések folytán. A kritikai okfejtések után arra a konklú­zióra jutott, hogy a kivezetőutat csakis célszerűen felállított belső szabályok adhatják meg. A nagy tetszéssel fogadott elő­adást élénk eszmecsere követte. Az előadó azon kívánságát, hogy e belső szabályozásnak mihamarább meg kellene történnie, mi a magunk részéről is a legnagyob mértékben helyeseljük, hiszen köztudomású ma már, hogy státusügyeiket, különösen a házassági kötelékük felbontá­sát az érdekeltek igen nagy csoportja képtelen elintéztetni, mert a honossági jogszabályok szövevényes hálózata megakadályozza hatóságainkat az eljárásban. Miután p^dig azt, hogy státuskérdé­sekben az angol-amerikai jogterület lex domicilii elvére térjen át nemzetközi magánjogunk, remélni nem lehet, s miután továbbá a trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezéseiből mint adottságból kell kiindulni, mi is csak helyeselhetjük az előadó azon álláspontját, mely szerint a megadott keretek közötti belső sza­bályozás kellő kiépítésével lehet csak segíteni a bajokon és ezért ai'ra kérjük, tartsa felszínen ezt a nyílt kérdést és a belső sza­bályozásra vonatkozó javaslatait igyekezzék a köz érdekében mihamarább tételes erővel felruháztatni, hogy jogsegélyhez jut­hassanak nem a külföldiek, hanem azok a magyarok, akiket csak a trianoni békeszerződés nevezett ki külföldinek, de akik­nek azt — hál' Istennek — semmikép megmagyarázni nem lehet — hogy magyarok. Dir. B. I. Kizárólag bírósági hites tolmácsok vállalhatnak hiteles for­dítást. A belügyminisztérium 1556198/1927. VIII. számú rendeleté­vel a magánforditó irodák működését megrendszabályozta és véget vetett a visszaéléseknek, melyeket ezen irodák nagy része a bírósági hites tolmácsok rovására és a jóhiszemű közönség érzékeny kárára évek óta űzött. Hiteles fordításokat, vagy for­dítások "hitelesítését vállalni a tolmácsokon kívül ezentúl senki­nek sem szabad és a bírósági tolmácsok is csak oly nyelvre való hiteles fordításokat vehetnek át, melyre őket az igazságügy­miniszter feljogosította. A hitelesen fordítandó ügydarabok gyűj­tését, vagyis ily fordítások közvetítését a belügyminisztérium fordító-ügyosztályának hivatalos felvevő helyein kizárólag a Bírósági Tolmácsok Országos Egyesületének az Ügyvédi Kamara székházában (V., Szemere-utca 10.) működő felvevőhelye veheti át. Akik tehát a hiteles fordításra illetékes tolmácsot nem kere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom