Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 3. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 1. [r.]
A Döntvénytár szerkesztőjének egy másik megjegyzésére is rámutatunk — nem a polémia, hanem a saját tételünk könnyebb demonstrálása kedvéért. Azt mondja ez a megjegyzés az egyetemlegességből folyó hitelezői jogra, illetve a hilelezö eljárási szabadságára, hogy dolus esetében az elvi álláspont természetesen nem állhat meg. Természetesen? Annak, — aki a dolus generális széles érvényesülését óhajtja — ez a kijelentés fölöttébb szimpatikus, csak éppen a jog mai állapota szerint egyáltalán nem természetes. Távol vagyunk attól, hogy minden jog érvényesítésével szemben a dolus kifogásü mindenkor érvényes volna. A dolus generális eseti szabály, nem általánosan hatályosul. Sőt, amikor hatályosul — még sem ad róla nyiltan számot a biróság. Visszatérve a dolus generális túlságosan elvi témájából annak az esetre gyakorolt hálására, az egyetemlegesség meglazitására, egy közelebbi és egy távolabbi rokonesetre mutatunk rá. A háboruelötti váltójogi gyakorlat az áruszerzödésbői (mezőgazdasági gépszállitás) eredő leszámitolt váltót perlő pénzintézet ellenében megengedte a gépvételi alapügyletből eredő kifogásokat. Ez a gyakorlat is sérti a V. T. 93. §-át, de az egyetemlegesség nem lehet visszaélések mentsvára. Hogy ez a gyakorlat a cél érekében megint nem szerencsésen választotta meg az eszközöket; arra itt most bővebben ki nem térhetünk és csupán az egyelemlegességnek a birói gyakorlatban élő meglazitásaként hivatkoztunk az esetre. A másik eset: gyökereiben és szemtöl-szembe az egyetemlegességet saját területén támadja meg. A vh. törvény 190. §. 2. bekezdése az egyetemleges zálogjoggal terhelt több ingatlan egyidejű elárverezése esetén a követelés aránylagos feloszlását a különböző ingatlanok között irja elő. A gondolatot a birói gyakorlat továbbvitte — és nem engedi meg az egyik zálogjogról való lemondást. A törvény rendelkezéséről Imling magyarázata kiemeli, hogy az bizony a? egyetemlegesség szigorú anyagi jogi szabályozásával alig egyeztethető össze. A hitelezőnek a/ egyetemlegeség adta önkény jogát a bírói gyakorlat pedig még erösebben korlátozta. Ha szórványosan is — de az egyetemlegesség meglazitása az élő jog ellensége, amelyet meg kell látni. B. S. *
