Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 1. [r.]

felborulás, nem söpörtek volna el fölöttünk. S nyugodt időkben az 1915-iki kényszeregyességi rendelet sem szolgáltatott volna okot különösebb elégedetlenségre. A dolgok mai állása mellett azonban a kényszeregyességben az adós az, aki a hitelezőkkel szemben kényszerrel lép fel. ami abban nyilvánul meg, hogy a legelfogadhatatlanabb egyességet is kénytelenek elfogadni, mivel a csőd, mellyel az adós fenyeget, lényegében a követelés teljes és biztos elvesztésével jár. Ezzel szemben a hitelező mégis egy, — bár hátrányos és bizonytalan, — egyesség mellett foglal állást, hogy igy legalább követelése egy részét megmentse. A panaszok ezek szerint csak ugy orvosolhatók, ha való okokat kiküszöböljük, ha tehát olyan hatékonyabb, gyakorlatibb és modernebb csődeljárást alkotunk, amely a hitelezőknek a csődben is tűrhető quotát biztosit, úgyhogy választásuk csőd és egye.--.-, közt szabad és az előnyöket, hátrányokat mérlegelő lehessen. Hogy hogyan oldjuk ezt meg, ez a tárgya ama számos ujitásnak, amelyekkel a tervezet kísérletet tesz. Főkép a hitelezői autonómia hatékonyabb érvényesítésére támaszkodnak ezek, áz Országos Hitelvédő Egylet bevonására, a tömeg kezelésére és értékesítésére, a megtámadási perek korlátozására, a kényszerelszámolás bevezetésére kis csődökben és olyanokban, ahol ezt a hitelezők többsége előnyösebbnek tartja és ezenkívül az egyszerűsítések egész sorára és az eljárás olcsóbbá tételére. A tervezet a közel jövőben az Országos Hitelvédő Egylet által egybehívandó ankét elé kerül és az ott felmerülő vélemények meghallgatása után fogja azt a fogalmazást elnyerni, melyben további megmunkál;')s céljából a kormányhoz terjesztik fel. Részletes megbeszélésére annak idején még visszatérünk. Joggyakorlat. Biztosítási joggyakorlat. Kereskedelmi törvényünknek egyes részei az idők folyamán mindinkább eltávolodtak a gyakorlati élet által megkívánt állapottól és a jogfejlődés parancsolólag követelte ezen részeknek uj jogszabályokkal való pótlását. Azt hiszem, ez a megállapítás kereskedelmi törvényünknek a biztosítási jogot tárgyazó részére vonatkozik leginkább és ezért az utóbbi időkben szükségessé vált a törvény e részének módosítása. A reform az 1927. évi X. t.-c. alakjában megvalósult, azonban, hogy a kitűzött célt mily mértékben éri el, azt egyelőre nem lehet megállapítani, mert habár le nem tagadható tény, hogy a biztosítási üzletágban éppen a törvény következtében a viszonyok konszolidálódása mutatkozik, azonban tekintettel arra, hogy az uj törvény alapján a joggyakorlat csak most kezd kialakulni, ezért ennek végleges hatását és eredményét, azt hiszem, csak bizonyos idő elmultával lehet leszögezni. Az uj törvény a biztosítási jogban mélyreható reformokat léptetett életbe/melyeknek igen alapos ismertetése és kommentárja jelent meg dr. Kutasi Elemér kollegámnak, a Biosz. igazgatójának tollából s ezért a törvény intézkedéseinek ismer-