Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 1. [r.]

12 a tengeri háborúra vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmazná. A 23. h) cikk kétségkivül szerencsétlen helyen áll. mert az ott tárgyalt kérdéseknek önmagukban semmi közük nincs sem a szárazföldi, sem a tengeri habomhoz. Mégis inkább a szárazföldi, mint a tengeri háborúra vonatkozó egyezmény anyagához tartoznak. Törvényjavaslat az ipari záloglevelekről. Az ipari záloglevelekről szóló, 24 szakaszból álló javaslat a jelzálogjogról szóló 1927:XXXV. t.-c. s a javaslat stádiumában levő ingó-jelzálogjog egyes in ézményeinek egyesítésével a köz- és magánhitel i célokat szolgáló ipari záloglevelek fedezetére a zálogjog egy külön fajtáját valósítja meg. Ez a zálogjog- az adós jelzálogul lekötött, ingatlan vagyonát mint egységes egészet terheli s kiterjed a jelzálogadós egész üzemére, az ingatlanok tartozékaira, úgyszintén a jelzálogadósnak az üzem folytatásához tartozó minden egyéb vagyontárgyaira, mely utóbbiak alatt eszmei javai is értendők. Terheli azon javait is, melyeket a jelzálog alapitása után szerzrti (3. §,. 1. bek.). Nem terheli: a telekkönyvezetlen ingatlant s ennek azon tartozékait, melyek a V. T. 149. §-a értelmében az ingatlannal együtt árvereztetnek el; nem terheli továbbá azon ingóságokat (javakat, jogokat), melyeket kifejezetten kivettek hatálya alól s ha ezt az ezen jelzálogokról a bpesti kir. törvényszéknél vezetett központi telekkönyvben kitüntefték. (3. §. 2. bek., 6. §. ut. bek. és 10. §. 2. bek.) A jelzálogos hitelező poziciójában csak erre a p. ü. miniszter által feljogositott, részvénytársasági vagy szövetkezeti szervezettel alakult oly pénzintézet állhat, amely kizárólag ipari záloglevelek kibocsájtásával foglalkozik s legalább 10 millió pengő alaptökéje van (13. §.). Az alapszabályok csak miniszteriális jóváhagyással módosithatók, melyek megléte esetén a cégbíróság a módosítás bejegyzését meg nem tagadhatja (14. §.). A jelzálogadós csak nyilvános számadásra kötelezett ipar folytatására alakult vállalat lehet (1. §.), amelynek fedezetül lekötött s az alpszabályok rendelkezései szerint értékelt vagyona háromszorosa a kölcsön tőkéjének (2. §. 2. bek.). A zálogjogi lekötés az adóst vagyonának a rendes üzlet menetében való szabályszerű kezelésben nem akadályozza, a lekötött ingatlan további megterheléséhez a kibocsájtó intézet irás(Folytatjuk.) Jogalkotás.