Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 1. [r.]

IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1928. MÁRCIUS POLGÁRI JOG Főszerkesztő: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztők: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN A háború hatása az ellenséges államok hozzá­tartozóinak egymásközti jogviszonyaira.*) Irta: Dr. Meszlény Artúr. Mereskovszkij irja „A Messiás" cimü, a Tutanchamon korabeli Egyiptomban lejátszódó legújabb regényében, nogy a gyengédlelkü és idealista Echnaton király azóta vált a háború ellenségévé és a béke apostolává, mióta nyolcéves korában résztvett azon az atyja tiszteletére rendezett szertartáson, hol az ellenséges néphez tartozók levágott karjait halomba rak­ták az uralkodó lábaihoz. Valahányszor a háborúra gondolt, mindig e testrészek rettenetes hullaszagát érezte. Az ókorban a népek eredetileg egymástól annyira el vol­tak zárva, hogy a jogot csak a saját körükben ismerték el; aki idegen területre tévedt, jogtalan volt és minden támadásnak ki volt téve.1 Babylonban, Assyriában, a régi zsidóknál és a görö­göknél egyaránt fennállott a jogelv, hogy a győztesnek a legyő­zött nép minden tagja testével és vagyonával teljesen ki van szolgáltaivá, s a görögök háborúikat egyaránt viselték az ellen­séges állam és annak polgárai ellen.­Az enyhébb és civilizáltabb felfogás első nyomait — és ezt az elmondandókra tekintettel érdemes lesz különöis figye­lemre méltatni — az 1215-i angol Magna Chartá-ban fedezzük fel, amelynek 30. §-a szerint (idézi Kohler id. m. 118. L, hivatkozás­sal 2. Coke 57-re, 1. Blackstone 261-re és 4. Blackstone 424-re) : Omnes mercatores ... habeant salvum et seeurum conduc­tum, exire de Anglia et venire in Angliám, morari et ire per *) Részlet Szerzőnek a Nemzetközi Jogi Egyesület magyar cso­portjában 1928. február 18-án megtartott előadásából. 1 V. ö. Kohler, Grundlagen des Vtlkerreclits, Stuttgart 1918. 16. 1.; Kohler, Deutsche Revue 42. füz. 58. 1. - Kohler id. m. 2(i. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom