Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A szellemi munkások munkanélkülisége

23 ezt a kereskedelmi ügyletekre való vonatkozásban a Kt. 263. §-a világosan ki is mondja, amidőn kijelenti, hogy „az a körülmény, hogy valaki hivatalánál, állásánál, iparrendészeti, vagy más okoknál fogva kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatik, a kereskedelmi ügyletek minőségére és érvényességére .befolyással nincsen". Az adott esetben az alperesnek a meg nem támadott ténymegállapítás szerinti az a ténykedése, hogy mint az ügyvédi kamaránál bejegyzett gyakorló ügyvéd a fuvaros felperessel a m. vásárcsarnok épitésénél felmerült földmunkák végzésére al kalmi egyesülésre lépett, ebből a célból és egyéb ilyennemű munkák iparszerü folytathatása végett a neje részére az iparhatóságnál iparigazolványt váltott, de a felperessel közösen vállalt emiitett ügyletben a saját nevében mint üzlettárs a sa- ját pénzének befektetésével vett részt, tartalmilag nem ütközik tiltó törvénybe; az a körülmény tehát, hogy az ügyvédi rdtts.-ról szóló 1874. 34. t-e. 10. §-a az ügyvédet eltiltja olyan foglalkozás üzletszerű folytatásától, amely ügyvédi hivatásának vagy állásának tekintélyével össze nem fér, esetleg alapul szolgálhat az ügyved ellen megindítható valamely eljárásra, de nem vonhatja maga után az ügylet érvénytelenségét." (P. IV. 3225/1927. szám.) Azt hiszem, a Kúria Ítéletének indokolása nem azt a jogzugaimat fejezi ki, amelyből a döntés eredt. Mert nyilvánvalólag az ügylet céljának megvalósulása és a szerződő ügyvéd követelésének kielégítése éppen abba a törvényes célba ütközik, amit az ügyvédi rendtartás 10. §-a elérni kiván. Tulajdonképen a Kúria döntésének alapja az az érzés, hogy ez a körülmény nem sérti annyira a közérdeket, hogy az ügylet semmiségének szankcióját vonja maga után. Az ügylet semmisége különben lehetőleg azért is kerülendő, mert az érvényesnek vélt ügylet harmadik személyeknek erre alapitott érdekeit is érinti. Azonban olyan esetben, mikor a contra legem ügylet semmisége, illetve a törvény ellen cselekvő követelésének meg nem Ítélése csak az ő kárával jár, a követeléstől a birói jogsegély mindig megtagadandó. A fenti döntés csak megnehezíti az etikailag értékesebb elem versenyfeltételeit. A tágabb lelkiismeretű ügyvéd például egy nagy proviziókövetelés megszerzése céljából hajlandó lesz az esetleges fegyelmi eljárás folytán kijáró feddés rizikóját magára venni. Végeredményben pedig törvényellenes cselekedetéből tekintélyes anyagi hasznot huz. Érdekes megfigyelni azt is, hogy mig törvényellenes ügyletek külön rendelkezés hiányában, sokszor nem vonják maguk után az ügylet semmiségét, addig tételes törvénybe nem ütköző, de erkölcstelen követelésektől a birói jogsegélyt megtagadják. Szóval, ugy a törvényellenes, mint a jó erkölcsökbe ütköző ügyletek megítélésénél az erkölcsi és a közérdek sérelmének sulyosSz—L Azonnali hatállyal való felmondás. Szolgálattétel felmondási idő alatt. Alperes munkaadó felperes mint alkalmazottjának felmondási idejére nézve menthető tévedésben lévén, 1925 február havi illetményét csak véglegesen mentesítő nyugta ellenében volt hajlandó kifizetni, azonban mikor felperes levele folytán tévedéséről értesült, részére az illetmény fenntartásnélküli kifizetéséről intézkedett. Felperes rögtöni hatállyal való felmondással élt, azonban még február 10-én küldött levelében is annak okát említés nélkül hagyta és csak később hivatkozott a fenti körülményre, mint okra. A Kúria az eddigi gyakorlat-