Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A könnyelmű válások megakadályozása

214 curiai ítéletek, amint azok a döntvénytárokon vagy jelen gyűj­teményen keresztül a közönségeié kerülnek, az adott össze­függésből kiszakítva, csupán a legnagyobb óvatossággal ke­zelhetők a Curia elvi precedensül jelentkező akaratnyilvání­tásaként. Ennek oka pusztán technikai. Sűrűbben, mint kívánatos-, megtörténik, hogy a Curia Ítéletének szövegéből nem derül ki a 'tényállás -'és sötétben élünk atekintetben, hogy a jogi döntés valójában milyen előzményekbe kapcsolódik. Nem kell rész* letesebben utalnunk arra, hogy ez a fogyatékosság nem a konkrét ítélet hiánya és csak a joggyakorlat irányításának szempontjából forog fenn. Inter partes a jogvita szabályszerűen rendeződik cz esetben is, de az Ítélet nem számol azzal, hogy a benne foglalt gondolatok nemcsak a peres felek vitájának ren­dezésére hivatottak, hanem az egész bírósági gyakorlat irányí­tásában hasznosíthatók. Könyvünk ebben a vonatkozásban is megtalálta a helyes utat: az egymáshoz tartozó, egymást kiegészítő, vagy tételeik különbözőségénél fogva az elvi tartalmat élesebben kiemelő határozatokat helyes készséggel fűzi össze, úgyhogy végül nem az egyes Ítéletekben felbukkanó eseti kicsiségek tűnnek szeműnkbe, hanem érzékelhetővé válnak azok a nagy, átfogó gondolatok, amelyek jogunk fejlődési irányát megszabják Hogy csak néhány példát idézzek: a cselekvőképesség, zálog­jog, telekkönyv, a szerződések érvénytelensége, valorizáció, ajándékozás, bérlet és haszonbérlet, vétlen károkozás, özvegyi jog, kötelesrész stb. fejezeteiben az esetek olyan tömegét és a döntésekből következő olyan egységes kópét kapjuk a feldol­gozott anyagnak, amellyel semmilyen dogmatikus feldolgozás nem versenyezhet. Könyvünknek objektív jelentőségén tul messzeható' érté­ket ad szerkesztéséhek helye és módja. Szladits professor bölcs vezetése mellett, a feldolgozás nagy munkáját a buda­pesti Pázmány Péter egyetem magánjogi szemináriumának íagjai — ezek közül különösen az előszóban névszerint is ki­emelt dr. Fürst László »— végezték. Ha elgondoljuk, hogy a könyv anyagának hosszú időn át tartó feldolgozása, a tételes tör­vény milyen finom disztinkciót kivánó ismeretét, a logikus elren­dezés milyen művészetét kívánja meg és a jog örök igazságai­nak milyen szuggesztív erejével hat: akkor örömmel állapit­hatjuk meg, hogy a szeminárium tagjai e nagy munkában való részvétellel, a jogászképzés legideálisabb tűzkeresztségén estek át. Ez a (könyv igy nemcsak kiemelkedő értékű terméke a magyar jogirodalomnak, de egyben biztató ígéret: egy nagyra hivatott, ifjú jogásznemzedék első mestermüve. Dr. Varannai István. Dr. Ballá Ignác: Tételes magyar nemzetközi magánjog. Kiadja Grill Károly, Budapest, 1928.*) Fenti cím akit hagyta el a sajtót Dr. Ballá Ignác nemzetközi jogi munkája, aki amellett, hogy a jogirodalom, úgyszólván, legnehezebb és *) A könvv méltatására znég egy másik cikkben visszatérünk. (Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom