Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A könnyelmű válások megakadályozása

214 curiai ítéletek, amint azok a döntvénytárokon vagy jelen gyűjteményen keresztül a közönségeié kerülnek, az adott összefüggésből kiszakítva, csupán a legnagyobb óvatossággal kezelhetők a Curia elvi precedensül jelentkező akaratnyilvánításaként. Ennek oka pusztán technikai. Sűrűbben, mint kívánatos-, megtörténik, hogy a Curia Ítéletének szövegéből nem derül ki a 'tényállás -'és sötétben élünk atekintetben, hogy a jogi döntés valójában milyen előzményekbe kapcsolódik. Nem kell rész* letesebben utalnunk arra, hogy ez a fogyatékosság nem a konkrét ítélet hiánya és csak a joggyakorlat irányításának szempontjából forog fenn. Inter partes a jogvita szabályszerűen rendeződik cz esetben is, de az Ítélet nem számol azzal, hogy a benne foglalt gondolatok nemcsak a peres felek vitájának rendezésére hivatottak, hanem az egész bírósági gyakorlat irányításában hasznosíthatók. Könyvünk ebben a vonatkozásban is megtalálta a helyes utat: az egymáshoz tartozó, egymást kiegészítő, vagy tételeik különbözőségénél fogva az elvi tartalmat élesebben kiemelő határozatokat helyes készséggel fűzi össze, úgyhogy végül nem az egyes Ítéletekben felbukkanó eseti kicsiségek tűnnek szeműnkbe, hanem érzékelhetővé válnak azok a nagy, átfogó gondolatok, amelyek jogunk fejlődési irányát megszabják Hogy csak néhány példát idézzek: a cselekvőképesség, zálogjog, telekkönyv, a szerződések érvénytelensége, valorizáció, ajándékozás, bérlet és haszonbérlet, vétlen károkozás, özvegyi jog, kötelesrész stb. fejezeteiben az esetek olyan tömegét és a döntésekből következő olyan egységes kópét kapjuk a feldolgozott anyagnak, amellyel semmilyen dogmatikus feldolgozás nem versenyezhet. Könyvünknek objektív jelentőségén tul messzeható' értéket ad szerkesztéséhek helye és módja. Szladits professor bölcs vezetése mellett, a feldolgozás nagy munkáját a budapesti Pázmány Péter egyetem magánjogi szemináriumának íagjai — ezek közül különösen az előszóban névszerint is kiemelt dr. Fürst László »— végezték. Ha elgondoljuk, hogy a könyv anyagának hosszú időn át tartó feldolgozása, a tételes törvény milyen finom disztinkciót kivánó ismeretét, a logikus elrendezés milyen művészetét kívánja meg és a jog örök igazságainak milyen szuggesztív erejével hat: akkor örömmel állapithatjuk meg, hogy a szeminárium tagjai e nagy munkában való részvétellel, a jogászképzés legideálisabb tűzkeresztségén estek át. Ez a (könyv igy nemcsak kiemelkedő értékű terméke a magyar jogirodalomnak, de egyben biztató ígéret: egy nagyra hivatott, ifjú jogásznemzedék első mestermüve. Dr. Varannai István. Dr. Ballá Ignác: Tételes magyar nemzetközi magánjog. Kiadja Grill Károly, Budapest, 1928.*) Fenti cím akit hagyta el a sajtót Dr. Ballá Ignác nemzetközi jogi munkája, aki amellett, hogy a jogirodalom, úgyszólván, legnehezebb és *) A könvv méltatására znég egy másik cikkben visszatérünk. (Szerk.)