Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A csendes társaság létjogosultsága

205 mert itt a férjnek bizonyos tekintetben személyiségi jogát sérti, ha egy nö, aki még most is az ö nevét viseli, a házastársi kapcsolatra való utalással, közbotrányt okozó életet él és nevére szégyent hoz. De a végleges tartásnál tisztán vagyonjogi szolgáltatásról van szó, mely a férj házasságjogi vétkességén alapszik, a házasság megszűnése után pedig a nőnek a tételes jog szerint kötelezettsége volt férjével szemben nincs és igy ilyennek megszegéséről szó nem lehet. JA [Kúria Ítélete jogpolitikai, társadalmi és etikai okokból pro és kontra vitatható, ezeket az, érveket itt felhozni nem akarom. Csak megállapítom, hogy az ujabb joggyakorlat bizonyos halványabb, lazább házastársi kötelezettségeket konstruál a nö terhére, aminek megszegését érdemetlenségnek nevezi ós valami kegyeletszerü jellege van a volt férjjel szemben, a nö bizonyos tekintettel tartozik lenni arra, hogy volt férjére szégyent ne hozzon. Felvetődik az a kérdés, hogy ilyen jogi szerkezet mellett lehet-e más okokból a végleges nötartás kötelezettségét a nőnek viselkedése miatt megszüntetni, pl. ha a volt feleség volt férjét uton-utfélen alaptalanul rágalmazza, öt tettleg bántalmazza, élete vagy testi épsége ellen valami cselekményt követ el? A következetesség azt kivánja, hogy ezeket az eseteket is igenlöleg döntsük el. Ezzel szemben a Kúria P. III. 7249/1927. számú ítélete szigorúan a bontóper vagyonjogi tekintetben való végleges felszámolási jellegét emeli ki, mikor kimondja, hogy a vétkes férj a vétlen nőnek la házasság fennállása alatt tett ajándékait utólagos1 hálátlanság cimén vissza nem követelheti. Az előbbi végleges nötartási döntés mellett ez nem következetes, de nézetem szerint jogilag sem megokolt. Az ajándékozást jellegétől nem fosztja meg az, hogy az házastársak között történt és a Ht. 89. §-ának különleges intézkedése, mely a vétlen házastársnak külön visszakövetelési jogot ad a vétkes házastárssal szemben külön hálátlanság bizonyítása nélkül, nem szünteti meg az ajándékozásra vonatkozó jogszabályokból eredő általános jogokat, A házasság megszűnése után a felek megszün nek házastársak lenni, de továbbra is megmaradnak ajándékozó és megajándékozott minőségükben. i Ifj. dr. Szigeti László. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban. Egy vidéki gőzmalom tulajdonosa 1925-ben fizetésképtelen lett és megkérte maga ellen a kényszeregyezséget. Az egyezségi eljárás folyamán a kényszeregyezség létrejött, de az adós nem tudván teljesíteni, 1926-ban ujabb kényszeregyezséget kér, amelynek folyamán az eljáró törvényszék az eljárást megszünteti és ezen végzése jogerőre emelkedésétől számított 6 hét alatt a malomtulajdonos ellen megnyitotta a csődöt. Mindkét kényszeregyezségi eljárásban vagyonfelügyelőül és csödtömeggondnokul a törvényszék ugyanazon ügyvédet nevezte ki. Csödvagyon számot nem tevő ingóságtól eltekintve a jelzálogos hitelezők által a Cs. T. 26-29. §§-ai szerint már megtámadhatatlan zálogjogokkal megterhel