Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám

101 formáit kívánják meg. Bár a X. E. elvi elgondolásához ós cél­jához képest nem kívánt más lenni, mint a Berni Egvezménv egy korszerűen javított és továbbfejlesztett novellája, a háború óta megváltozott viszonyok oly elevenen nyomták reá bélye­güket, hogy a szerkezetében és részleteiben való tüzetes játdol­gozás eredményeként, mint egészében és készleteiben is önálló és eredeti alkotás jelentkezik. (Szerkezetét illetően a régi Berni Egyezménytől jelentő­sen különbözik, annyiban, hogy mig a Végi Egyezményből az összes szakaszok összefüggő egészet alkottak, addiiz a N. E. négy fejezetre tagolva csoportosítja szabályait. Szerke­zeti nóvuma az is, hogy nem konstituál végrehajtási határoz ­mányokat, — ezek anyagát a törvény szövegébe szőtte bele. Messzeható — már emiitett — újítás, hogy az Egyez­mény területi harálya gépkocsik vagy hájójáratok nyilvántar­tott vonalaira is kiterjeszthető. Miután ezek a jármüvek gáz dasági szerepüket és biztonságukat illetően változatosabb skálát mutatnak, mini a vasutak, fel\ételük szigorüibb feltéte­lektől van függővé téve. A fuvarozásból kizárt tárgyak tekintetében jelentős u.ii­^ás, hogy a nagy értékű, u. n. „drágaság'* jellegű tárgyak, amelyek azelőtt a szállításból ki voltak zárva, mosl minden korlátozás nélkül szállíthatók. A „drágaság" jogi fogalma a vasúti jogban, különösen a háborús időkiben, számos nehézsé get okozott, — a N. E. megoldása ebiben a vonatkozásban tiszta helyzetet teremt. Részletes kazuisztikával tárgyalva, kiépíti a fuvardíj pótlék intézményét. A fuvafdijpótlék par ejöcellence vasutjogi intézmény, de jogi természetét vizsgálva, sok általános magán jogi tanulságra utal. Lényegéhen civilis természetű szankció, amelyet az irodalomban egyesek törvényes bírságnak, mások viszont szerződéses kötbérnek tekintenek. Kétségtelen, hogy a jogi dogmatika akármelyik osztályába skatulyázzuk is, gya­korlati jelentősége abban jelentkezik, hogy a feladót szerző­déses kötelezettsége teljesítésére sarkalja. A teljesítésre hajtó impulzív erején kívül másik célja az, hogy a nehezen konstru­álható és a jog'gyakorlat állal amúgy is elszintelenifett kár­térítési igény helyett — vétkesség bizonyítása és károkozás kimutatása nélkül — a kártérítés mérvének számszerűleg előre meghatározott összegével kielégítse a jogosult érdekeit. A fuvardijpótlók tehát csupán egy többletet jelent a szerződés­szegés következményei sorában. De ez a többlet közvetlenebi,, az általános szankcióknál likvidebb, feltétlenebb, beállása pe­dig gyorsabb lévén, az általános következményekkel szemben erőseimen és érzékenyebben hat a teljesítés kikényszerítése érdekében. A B. E. szerint a feladó felelős volt a csomagolás elismeri hiányából, továbbá annak fel nem ismerhető hibáiból eredő következményekért. A N. E. továbbmenöleg felelőssé teszi a feladót, a csomagolásnak a fuvarlevélen el nem ismert, külső­leg felismerhető hiányosságaiért is, feltéve, hogy a vasul a hiá­nyosságokat bebizonvitja. Materiálisán ez a felelősség aequi

Next

/
Oldalképek
Tartalom