Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Magánjogi törvénykönyvünk életbeléptető törvénye

166 közreműködése folytán felelős társnak tartolt személy, egy, a társak közt szigorú bizalmassággal kezelt szerződés értelmében nem más, mint a harmadik személyekkel szemben minden felelősséget kizáró csendes társ, aki mint a vállalat tulajdonosa, felelősségre vonható, annak személyes bonitása történetesen semmi értéket sem jelent. E beállítás gyakorlati jelentőségét viszonyaink között csak fokozhatja az a közismert, sajnálatos körülmény, hogy nálunk a kereskedő- és iparosvilág egy jelentős része, különböző, jórészt egyáltalán helyt nem álló indokokból — nem tesz eleget kereskedelmi törvényünk által előirt cégbejegyeztetési kötelezettségének. Hogy ezzel kapcsolatban a könyvelési, leltár- és mérlegkészitési kötelezetlség teljesítése körül is mily súlyos fogyatékosságok találhatók, szintén általánosan ismert tény. Hogy ily körülmények folytán a csendes társaság intézményével kapcsolatos veszélylehelöségek a gyakorlatban még fokozottabb mértékben jelentkezhetnek, ezt aligha kell bővebben indokolni. Bizonyos, hogy általános hitelvédelmi szempontból ez intézmény bevezetése ilyen körülmények közölt aggályosnak mutatkozik. Hogy éppen a hitelnyújtás szempontjából Németországban sem nagy a rokonszenv ez intézmény iránt, az Gierke professzor dolgozatában olvashatjuk, aki megállapitja azt a körülményt, hogy a háború utáni időkben, mint hitelszerzési szempontból kielégítőbb alakulatot, inkább alkalmazták Németországban is a betéti-, mint a, csendes társasági formát. Ha Németországban is visszamenőben van e társasági forma, ugy nálunk, a felhozott aggályos momentumokra való tekintettel e javaslat teljes elejtése mellett kell állást foglalnunk. Dr. György Ernő. Jogalkotás. Magánjogi törvénykönyvünk életbeléptető törvénye. AiZi ősiség- eltörléséről szóló 1848:XV. tc. kimondotta, hogy „a minisztérium az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni és ezen törvénykönyv javaslatát a legközelebbi országgyűlés elé terjesztendi." A törvény e parancsát teljesítendő az igazságügyi kormány az alkotmányos éle.t folytonosságának helyreállítása után azonnal megindította a polgári törvénykönyv előkészítésének előmunkálatait, és amint köztudomású, úgyszólván állandóan dolgozott és dolgozik jelenleg is a nagy művön amennyiben most készül a f. évi március 1-én az országgyűlés elé terjesztett szöveg (Magyarország Magánjogi Törvénykönyve, rövidítve: Mt.) indokolása. Nyolc évtized telt el a kodifikáeió szükségességének előbb