Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Törvényjavaslat a csendes társaságról

164 nem jelent, pénze ott van a vállalatban, — de személye a kötelezettségben állás szempontjából kikapcsoltatik. Ha ez intézmény bevezetésének szükségességét illetőleg kívánunk állást foglalni, ugy elsősorban arra a kérdésre kell válasz! keresnünk, vájjon a csendes társasági forma megalkotásával jut-e valamilyen előnyhöz a gazdasági élet azáltal, hogy egy uj vállalkozási formával gazdagszik? Vannak-e aggályos momentumok ez intézmény élétrehivásával kapcsolatosan s ha megvonjuk a szaldót, mit látunk: több elönyt-e, mint hátrányt? .V csendes társasági alakulat a tervezet szerinti alakjában nem kipróbáltan uj institúciója a jogéletnek. Az a körülmény, hogy ezt a javaslat a német-osztrák jogból recipiálja, egymagában véve inkább előnyt, mint hátrányi jelent. De ha már a külföldi példákra súlyt helyezünk, ugy reá kell mutatnunk arra, hogy a csendes társaság intézménye az angol, a francia, a svájci jogrendszerből hiányzik. Ez sem lehet véletlen. Ha e magas gazdasági kultúrájú őrszágok nem érezték szükségét ez intézmény életrehivásának, ugy ez magában véve is komoly bizonyíték amellett, hogy arra elkerülhetetlen szükség nincs, hog^y ott e vállalkozási formának hiányát nem érzik. Meggyőződésünk szerint nincs ís komoly szükségérzel, mely a csendes társaság jogintézményének .megalkotását sürgetné. Ha a már ma is meglévő betéti társasági forma mellett életre hívják mihamar a k. f. t.-t; ugy az elegendő keretet fog nyújtani a személyes felelősséget kizárni akaró, csak lökével részesedő társaknak a vállalkozásokban való részvételére. Ha a k. f. t. intézménye nálunk már megvolna, ugy senki sem gondolna a csendes társaság megalkotásának szükségességére. Azt a hiányérzetei, amim ma a gazdasági életben egy, a személyes felelősséget kizáró ujabb társasági forma megalkotása iránt él, a k. f. t, intézménye teljes mértékben ki fogja elégíteni. Az a diszpozitiv jellegű szabályozás, amelyet a csendes társ jogaira nézve a javaslat megállapít, gyakorlatilag amúgy sem fog valami komoly jelentőséggel birni. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a személyek, akik haszonrészesedés ellenében már ma is elég nagy számmal nyújtanak tökét valamely vállalkozás céljaira, jogaikat eleve jól körülbástyázzák:, megfelelő biztosítékokat és egyébirány u jogokat szerezzenek, messzemenően és erösebb megkötöttségekkel, mint amilyeneket a javaslat állapit meg az esetre, ha a felek közöli más megállapodás nem jön létre. A lökével bekapcsolódó ilyen csendes társak ma is igen jól meg szokták védeni jogaikat, úgyhogy valószínűleg a jövőben is túl enyhének fogják találni a javaslat rendelkezéseit, semhogy azokkal éljenek. Ebben a vonatkozásban sem vár tehát a javaslatra valamilyen eddig nélkülözött jogviszony szabályozásának megoldása. Komoly szükség nincs tehát, felfogásunk szerint, a csendes társasági formára. De nézzük az érem másik oldalát: volnának-e az inlézmény megalkotásával felmerülő veszélylehetöségek ? Erre a kérdésre elsősorban hitelvédelmi vonatkozásban igenlő választ kell adnunk.