Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A hitelező tönkrejutása

148 pontból egyenesen örvendetes fejlődési nyomokat szabott a fentebb ismertetett két kúriai határozat, B. S. Kényszeregyesség és sortartási kifogás. AJ kényszeregyességi intézménynek jogrendszerünkbe beiktatása, számos kérdést vetett fel a kéuyszeregyesség'i állapotnak egyéb területre való jogi kihatását illetően. így sürün vetődött föl a kénvszeregvesség értékelése váltótörvény 29. §-ával kapcsolatban a biztonság hiánya miatti viszkereset megengedhetőségére. Most a Kúria más vonatkozásban ugyan, de akként, hogy a kimondott elv szélesebb területen nyerhet alkalmazást, döntött a kényszeregyességgel fölvetődött vitakérdésben. A per alapjául a következő tényállás szolgált. Az alperes kezességet vállalt a felperes pénzintézet javára akként, hogy a követelés behajtása az egyenes adósokkal szemben előzetesen megkiséreltessék. Az egyenes adósok ellen kényszeregyességi eljárás indult; a pénzintézet mind a két kényszeregyességi eljárásban bejelentette követelését, de adósok a követelés fennállását tagadták. A hitelező pénzintézet adósok ellen további lépést nem tett, nevezetesen a kényszeregyességi rendelet 93. §-ában emliett pert nem: tette folyamatba, ellenben a kezest perelte. A kezes időelőttiségi kifogását mindhárom bíróság honorálta. A Kúria (P. VII. 7937/927) kimondotta, hogy a felperes a K. E. rendelet 93. §-ában irt megállapítási per lefolytatását nem igazolta és mert az egyenes adósok ellenében lefolytatott kényszeregyességi eljárás egymagában ennek megállapítására nem szolgálhat alapul, hogy az egyenes adósok elleni állítólag fennálló követelés behajthatatlanná vált. A határozat hitelvédelmi szempontból kifogásolható. A kényszeregyesség folyamatban léte talán nenr jelenti szükségszerűen a követelés behajthatlanságát, de a kényszeregyesség életbéli súlya erősebben nyom, mint a logikai súlya. A kezesnek_arra való hivatkozása, hogy „csak" kényszeregyességben van adós. alig lehet jóhiszemű. De az adós, illetve a kezes oldaláról nézve se túlságosan ajánlatos, hogy a közönséges és kész fizető kezes között a felelősségi távolság egyre növeltessék. Minden oly szabály, mely komoly tartalmától fosztja meg az egyszerű kezességet, inditék a hitelezői oldalon arra ,hogy az egyszerű kezességet ne fogadja el biztosítéknak, hanem erőltesse a készfizető kezesség vállalását, A hitelező hajlandó a kezesi felelőség alsóbb fokával is beérni, de ha bírói gyakorlatunk azt az alsóbb fokot messzire kitolja, a