Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A házastársak vegyes állampolgárságából eredő bonyodalmak

137 bontását jogerős ítélettel, kimondta. Kétségtelen, hogy ennek ellenére (a H. T. 114. §-a értelmében) a férj még mindig kötött állapotban van, (rá nézve a házasság külföldi felbontása nem hatályos), mig a feleségre nézve a korábbi házasság megszűnvén ő feltétlenül szaJmd állapotban van. A házasság fennállása, illetőleg megszűnése két egymással szemben álló jogrendszer szabályai szerint lévén elbírálandó, az egység szükségképen megsemmisül és előáll két egymástól különböző jogi helyzet. Házasság már nincs az egyikre nézve, de a másikra nézve a házasság változatlanul fennáll. Fennáll akkor is, ha a korábbi házastárs további nj házasságot kötött, más család kebelében éli életét; az Ítéletet hatályosnak nem tekintő állam honosa változatlanul a korábbi kötelékben áll mindaddig, mig a korábbi házasság .az ő reá érvényesülő „lex patriae" jogszabálya szerint meg nem szűnik vagy érvénytelennek nyilvánítva nincs. Ebből következik teháfc, hogy a példának keretében felhozott férfi uj érvényes házasságot absolute nem köthet, ellenben a feleség, mint külföldi és a külföldi jog szerint szabad állapotban levő nő, köthet uj házasságot, nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is. Az itteni uj házasság nem lesz bigámia, még akkor sem, ha az uj házastárs, akivel kötötte magyar állampolgár. Pedig ebben az esetben a nő újból magyarrá válván előáll az a csodálatos helyzet, hogy a nő a magyar jog szerint törvényes felesége ugyan az ujabb férjnek, de korábbi férje neki még mindig törvényes férje. Tegyük fel, a példánkban szereplő házastársak megbékülnek egymással és a házasságot szeretnék annak rendje és módja szerint folytatni. Mit kell teuniök? A kérdés annál is inkább felvethető, mert tudtommal elvi állásfoglalás ebben az irányban mindeddig nem történt. Ismételten: a külföldi nőre nézve jogerős bontás van, ő tehát a férjnek nem felesége, ellenben a férj neki még most is férje. Pusztán újból felvenni az életközösséget, aligha lesz kielégítő megoldás, hiszen a külföldi bontó Ítéletnek a nőre hatályos voltát a magyar törvény parancsolja akkor, mikor a nőre alkalmazandónak mondja a. lex patriae jogelvét. A bontó ítéletet pedig nem döntheti meg egymagában az a tény, hogy a bontás után a házasfelek újból együttélnek. Az is igaz, hogy a férjnek — ad personam —a feleség most is házastársa, hiszen az ítélet ő rá nem hatályos, amiből logice következik, hogy az ő szempontjából tulajdonképpen nincs szükség semmiféle lépésre, ő folyamatosan és állandóan férj. A megoldás tehát nyilvánvalólag uj különös házasságkötésben