Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - A bírói gyakorlat megszervezése

36 gáiatot teljesítőnek, vagy családtagjának visszatérő időszakokban fizettessék. (Curia P. II. 6779/1926. 1928 január 11-én.) 1036 A 356 Megbízó elállási joga vállalkozási szerződésnél. Az anyagi jog szerint, ha a vállalkozó vállalt kötelezettsége teljesítésében tanúsított késedelmes eljárásából már előrelátható, hogy a vállalkozás a kikötött időre befejezést nem nyer. is igy a vállalkozó teljesítési késedelme előreláthatólag be fog állani, a megrendelő {alperes) anélkül, hoory a teljesítési időt , illetve a vállalkozónak késedelembe esését be keliene várnia és függetlenül attól, hogy a késedelem tekintetében a vállalkozót vétkesség terheli-e vagy sem, a konkrét körülményekhez képest megfelelő záros határidőt tűzhet ki a mulasztás pótlására oly hatállyal, hogy ennek eredménytelen eltelte után a megrendelő a szerződéstől jogosítva lesz elállani. (Curia P. VII. 8971/1927. 1928 február 10-én.) '037 A 356 Vétel kiskorúakkal. Az adásvételi szerződés hatályossága a jelen esetben a kiskorú eladókat illetőleg gyámhatósági jóváhagyástól függött, ennek bekövetkeztét pedig a felperesek bizonyosnak nem vehették s ha ennek ellenére a kiskorúakra eső vételárat nem az árvaszékbez szolgáltatták be, hanem harmadik személy részére előre kifizették, ami egyszersmind a kiskorúak ingatlanát terhelő haszonélvezeti jog rendezésére is szolgált, ez pedig természetesen szintén árvaszéki jóváhagyást igényelt, ugy a kockázat a felperesek terhére is esik, mert nekik tudniok kellett, hogy a jelzett fizetési módozat, — amely szerint a fizetés nem a kiskorú eladók, hanem harmadik személy részére történt, — nem tekinthető kétségtelenül hatályos teljesítésnek. (Curia P. VI. 1905/1927. 1928 febr. 28-án.) T038 A 357 Ügyvédi dij költségjegyzékért. A költségjegyzék összeállításáért az ügyvédet külön dij nem illeti meg. (Curia P VI. 3866/1927. 1928. január 26-án.) 1039 IA357 Ingatlan haszonbérletének közvetítése. Az 1920. évi XXXVI. t.-c. 97. §-ának 3. pontja és a 60.000/1921. F. M. rendelet 230. §-a értelmében kihágást követ el az, aki ingatlanok forgalmának közvetítésével s ingatlanok adásvételével az Országos Földbirtokrendez > Bircság engedélye nélkül üzletszerűen foglalkozik. A fellebbezési biróság — épp ugy mint az elsőbiróság — a felhívott törvényhelyben foglalt rendelkezés helyes értelmezésével fogadta el azt a jogi álláspontot, mikép ez a tiltó rendszabály a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletének közvetítésére is vonatkozik, vagyis az ily ügyleteket közvetítő is elköveti a felhívott rendelkezésekbe ütköző kihágást, ha ezzel az O. F. B. engedélye nélkül üzletszerűen foglalkozik. Ugyanis a közönséges felfogás szerint is a közvetítés üzletszerűségének alkateleme az ellenszolgáltatás (díjazás) kikötésén, érvényesítésén felül az is, hogy az illető a közvetítést hivatásszerűen több izben gyakorolja. Fogalmilag ki van zárva tehát az üzletszerűség akkor, ha valaki a köz-