Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - A bírói gyakorlat megszervezése

ESETTÁR. Szerkesztik: Dr. Huppert Leó, ifj. Dr. Nagy Dezső és ifj. Dr. Szigeti lászló A) Magánjog. 1024 A 12 Menytartás. A férjnek szülői azzal a beleegyezésükkel, hogy nagy fokban hadirokkant s igy súlyos testi fogyatkozásban szenvedő s csakhamar teljesen munkaképtelenné, sől magával tehetetlenné vált fiuk, — ki önmagát s nejét eltartani képes nem volt, a házastársul vett nőt háztartásukba és gazdaságukba vitte s a fin haláláig feleségével — a felperessel — együtt a szülőkkel tényleg közös háztartásban is éltek s a szülők az eltartásukról gondoskodtak is : a felperes eltartásának a gondját is magukra vállalták s az özvegységre jutott nő eltartásáról már ezen az alapon gondoskodni tartoznának, amennyiben ez vagyontalan és keresetképtelen s oly tények nyernek megállapítást, amelyekbői jogszerüleg az állapitható meg, hogy az alperesekkel közös háztartásban élés és együttmaradás a felperesre nézve elviselhetetlenné vált. {Curia P. III. 3122/1927. 1928 február 8-án.) 1025 I A 13 Level' min* j°8íenntartás lejárt tartási követelésre. Köz' vétlenül az alpereshez a tartásdíj kiegyenlítésére vonatkozólag intézett levélbeli felszólítások maguk az első felszólítás megtörténtétől kezdve még fennállott 39 havi időre esedékessé vált tartásdijak tekintetében az ezekre vonatkozó követelés kifejezett fenntartását is magukban foglalják. {Curia P. III. 3177/1927. 1928 február 3-án.) 1026 A 13 Anya kereseti joga törvénytelen gyermek tartásánál. A birói gyakorlatban elfogadott jogszabály ugyanis az, hogy amennyiben a házasságon kívül született gyermek eltartására vonatkozó, a törvénynél fogva őt egyedül és kizárólag terhelő, sőt jogerős bírói ítélettel is megállapított kötelezettségének a természetes atya nem tesz eleget, az alapjában magát a gyermeket illető tartási követelés az őt eltartani kényszerült anyára száll át, a megítélt s már lejárt tartási követelésnek a gyermek eltartására kényszerült felperes személyes követeléseként való megítélése tehát nem sérti az anyagi jogot. (Curia P. III. 3177/1927. 1928 február 3-án.) 1027 A 22 Tulajdonközösség és telekkönyv. Téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a tulajdonostársaknak a tulajdonközösség megszüntetése iránti kérését, illetve igényét a természetben való tényleges megosztás megtörténte kizárja. Téves pedig azért, mert ingatlanra vonatkozóan a tulajdonközösség a tulajdonostársak között a telekkönyvben akkor is fennáll, amikor a természetben a meg-