Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám

IV. ÉVFOLYAM 1—2. SZÁM 1928. JAN.—FEBRUÁR POLGÁRI JOG Főszerkesztő: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztők: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN A nemzetközi bíráskodás. Ha valaki a világháború előtt sűrűbben emlegette a nemzetközi bíráskodást, őt a felhők közt járó árniodozónak nézték, aki nem számol a gyakorlati élet követelményeivel. Az volt a közmeggyőzódes, hogy a nemzetek egymásközti vitáit a fegyver, a nyers erő dönti el, nem pedig a biró szava. Azóta a felfogás valamelyest megváltozott. A világháború oly keserves tanulságokkal szolgált az emberiségnek, hogy most már a kétkedők is kezdik belátni, hogy legtöbbször jobb vásár a biró szavára bizni a viták eldöntését, mint a fegyveres összetűzés nagyon bizonytalan esélyeire. Mindazáltal nem mondhatjuk, hogy a nemzetközi bíráskodás gyökere a háború utáni viszonyokban rejlik, valamint azt sem, hogy ma már teljesen kifejlett intézménnyé lett. Bármennyire is bizalmat an volt a világháború előtti felfogás a nemzetközi bíráskodással szemben, az már akkor is igen jelentős eredményekre tekinthetett vissza. Gondoljunk csak a két hágai békekonferencia magasztos szellemére s azoknak igen jelentős eredményeire. És bizonyosra vehetjük, hogy ha a világháború nem jön közbe, a tervbe vett, de eddig meg nem tartott harmadik hágai békekonferencia a nemzetközi bíráskodás terén további igen jelentős eredményeket hozott volna^ létre. A leghatározottabban el kell tel át magunktól háritani azt a felfogást, mintha a nemzetközi bíráskodás mai jelentősebb térhóditása a világháború szüleménye volna. De éppen olyan téves volna azt mondani, hogy annak mai kialakulására semmi kihatása sem volt. A világháború keserves tanulságai mindenkit fogékonyabbá tettek a nemzetközi biráskodás iránt, s a világháború után a nemzetközi biráskodás nevezetes lépésekkel haladt előre. Más oldalról azonban ma még távolról 1