Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - A bírói gyakorlat megszervezése

112 lentőséget sohasem tulajdonítottak és amelyekből, most utólag kívánnának meggazdagodni. III. Az előadottak figyelembevétele mellett nyilvánvaló, hogy amennyiben valamely szerződés ezen normális és a felek akaratát képezhető kereteken túl akart volna hatni — azt a feleknek nyomatékosan és határozottan ki kellett volna emelni. Az idevágó analóg jogszabály, a K. T. 522. §-a szerint, — mely a könyvkiadásról szól —i kétség esetén, a felek megállapodása csak egy kiadásra szól. Vagyis kétség esetén a vállalkozó a kisebb jogot szerezte meg. A nyomatékos és világos kiemelés kötelezettsége mindenekfölött a filmgyártót terhelte, mint olyat, aki az adott körülmények között a normálisnál több jogot kivánt szerezni és mint olyat, aki hasonló ügyleteket üzletszerűen kötvén, a vele ügyletkötő félként szembenálló szerzőt, a megállapodás következményeire és jelentőségére, a jóhiszemű szerződéskötés szabályai szerint felhívni tartozott volna. A filmgyártó részéről „bensőleg'' „elképzelt" olyan titkos fenntartás, mely szerint ő az üzletet majdan így fogja értelmezni — nem birhat hatállyal. Yégkonkluziónk tehát az, hogy a filmszerző között egyrészről, a filmgyártó között másrészről, a háború alatt Magyarországon kötött olyan szerződés, mellyel a szerző valamely művének megfilmesítési jogát engedte át, — kifejezett és határozott kikötés hijján, — egyedül a központi hatalmak területére korlátozott, egyszeri megfilmesítési jogot biztosított a filmgyártónak. Az idevonatkozó megállapodás értelmezésénéi csak ez lehetett a felek ügyleti akarata. Az eset körülményei, az élet felfogása erre mutatnak. Dr. Palágyi Róbert. „Die Gerichtsstandklausel in der Kautelarpraxis." Ezen cimen érdekes cikk jelent meg Dr. Maurus Deutsch wieni ügyvéd tollából az „Österreichisehe Anwalts-Zeitung" folyó évi április 16-i számában. A cikkben felvetett kérdésről polémia keletkezett Dr. Ribáry Géza budapesti ügyvéd és Dr. Kovács Marcel ny. kir. kúriai biró között (lásd:Pester Lloyd f. é.május 6,. 8. és 10-i számait) . Minthogy a szóbanforgó jogi kérdést első ízben ezen lap hasábjain vetették fel (lásd: Dr. Beck Salamon cikkét a „Polgári jog" 1927. évi 9-ik számában), ehelyütt kisérietet teszel: a felvetett kérdés ujabb megvilágításává. Dr. Maurus Deutsch ismerteti a kir. Kúria P. II. 84$/ 1926. számú ítéletét, amelynek alapjául az a tényállás szolgált, hogy valamely angol cég és magyarországi alkalmazottja kö-