Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - A bírói gyakorlat megszervezése

Ml pótolhatatlan r birói jogalkotás inját és a bírói jogalkotásban megnyilvánuló szellemi erők megszervezésével intenzivebbé válnék a nélkülözhetetlen birói jogalkotás. Sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincsen annak, hogy a birói kar vitás kérdésekben a konkrét jogesetek elbírálása előtt és ettől függetlenül állást foglalhasson és hogy ez az állásfoglalás azután, természetesen szabályszerű visszavonásig, az ügyek elbírálásánál kötelező, vagy legalábbis irányadó lehessen. A döntvényalkotás ez idő szerint is, bár szűkebb keretben, de az elbírálás alá kerülő jogesetektől elvontan történik és nemcsak a már elbírálás alatt álló, hanem az ezután fölmerülő perek elbírálására is kihat, tehát mindenképen a törvény erejét reprezentálja és nem szorítkozik a birói Ítélkezés szűkebb körére. A birói kar különben is megérezte már annak a szükségességét, hogy a döntvényalkotás köre kiszélesittessék és a gyakorlatban hozzálátott a törvény ebbeli hiányának a pótlásához. Nem sokszor ugyan, de mégis előfordult már, hogy némely bírói testület vitás elvi kérdések tekintetében előzetesen állástfoglalt és ezzel a birói gyakorlatot megnyugtatóan alátámasztotta és kifejlődésének az útját megrövidítette, ezenkívül az állásfoglalás publikálásával egyrészt csökkentette a perindítás szükségességét, másrészről pedig ez a birói állásfoglalás tért nyit a kérdés nyilvános megvitatására és ekként az esetleges tévedések gyorsabb kiküszöbölésére. A jogászközvélemény egyáltalában nem emeli elvi kifogást a birói állásfoglalás e módja ellen és ezzel annak az álláspontnak adott kifejezést, hogy nem idegenkedik a döntvényalkotás körének a kiszélesítésétől. A döntvényalkotásra vonatkozó törvény novelláris kiegészítése nélkül is módjában áll a birói karnak a konkrét jogviták elbírálásától Eüggetlenül, vitás elvi kérdésekben peren kivül, testületileg állási foglalni és ezzel az iránymutatással a jogbizonytalanságot, valamint a birói gyakorlat ingadozását csökkenteni. A bíróságok főnökei általában és különösen azok, akik a felsőbb bíróságok vagy felsőbb bírósági tanácsok élén állanak, nem lépik tul hatáskörüket és nem kerülnek összeütközésbe hivatali kötelességükkel, ha a jogviták fölmerülését állandóan éber figyelemmel kisérik és valahányszor szükségesnek mutatkozik, testületi tanácskozásról gondoskodnak. A testületi eszmecserék mindenesetre megkönnyítik a vitás elvi kérdések tisztázását és nemcsak meggyorsítják, hanem meg is javíthatják a birói gyakorlat leszürödésének a folyamatát. A testületi eszmecserék szervezésének és rendszeresítésének a hiánya okozza főképen, hogy a birói gyakorlat többnyire megtaláíja ugyan a vitás és szabályozatlan elvi kérdések helyes megoldásának az útját, de ez az eredmény még a legégetőbb kérdések tekintetében is rendszerint olyan késedelmesen következik be, hogy emiatt egyeseknek és a közgazdaságnak károsodása kikerülhetetlen. A birói szellemben rejlő értékek kitermelése szervezettség és rendszeres működtetés mellett eredményesebbé válhat.