Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Fizetésképtelenségi jogunk reformja

24 alanyisággal biró nyugdíjintézetet létesít. A nyugdíj követelésére jogosí­tott tehát nyugdijának a fizetését közvetlenül a munkaadótól is követel­heti és ezt az igényét a munkaadó mint egyetemlegesen kötelezett adós­társ ellen per utján a nyugdíjintézet perbevonása nélkül is jogosult érvé­nyesíteni. A felebbezósi bíróság ennélfogva nem sértett jogszabályt azzal, hogy alperest a felperes felemelt nyugdijának a fizetésére kötelezte anél­kül, hogy felperes az alperes nyugdíjintézetét perbe vonta volna. (Curia P. I. 2621/1926. 991 A 351 Ingatlan adásvétele. A más nevén álló ingatlannak eladására feljogosító meghatalmazásnak irásba fog­lalása az ügylet érvényessége szempontjából nem szükséges; következés­képen alperes a felperes ingatlan jutalékát közokiratba foglalt és hitele­sített meghatalmazás nélkül is eladhatta. (Curia P. V. 4440/1925.) 992 A 351 Adásvétel. Az állandó birói joggyakorlat értelmében, ha a vevő a megvett árut az eladótól kifogás nélkül átvette, őt terheli a bizonyítás abban a kérdésben, hogy az áru minőségi hiányban szenvedett. (Curia P. VI. 3495/1926.) 993 A 352 Visszteher ajándékozásnál. A jogügylet visszterhes vol­tának megállapításánál ugy az átruházott vagyonnak, mint az átvállalt adósságnak ügyletkötéskori értéke s illetve összege mérv­adó, mivel ajándékot csak az az értéktöbblet képez, amelyet a megajándé­kozott az ügyletkötés alkalmával ellenszolgáltatásán felül kapott. Ennél­fogva mellékes az a kérdés, hogy az átvállalt tartozás törlesztéses kölcsön vált-©, előnyösen lehetett-e törleszteni és miként nyert az kiegyenlítést. Jelentőséggel csak az adósságnak átvállalt összege bir, mert ennyivel apadt az ajándék értéke. Tekintet nélkül arra, hogy az később mily arany­értékü összeggel nyert kiegyenlítést, mert az ajándékérték meghatározásá­nál az átvállalt tartozás átvállalásakori értékében veendő figyelembe. (Curia P, I. 874/1926.) 994 A 352 Ajándékozás halál esetére. Az anya részéről történt ajándékozásnak a közte s az örökhagyó közt fennállott vérségi kapcsolat volt az alapja, aminélfogva okszerűen csak azt lehet feltenni, hogy az anya az ingókkal csak az örökhagyót s nem ennek nejét is kívánta megajándékozni, amivel szemben az alperes tartozott bizo­nyítani, hogy az ajándékozás az ő részére is történt. (Curia Pp. I. 2199/1924.) 995 A 353 üzem körében történt baleset nyugdíjigénynél. Helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a munkásnak az üzembe vezető uton munkába menetele és a munkából hazatérése az üzem érdekében teljesített munkának tekintendő, tehát az a baleset is, melyet a felperes férje akként szenvedett, hogy a gyárból hazaindulva, a gyár udvarán, amikor valakinek köszönni akart, a kezét

Next

/
Oldalképek
Tartalom