Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Köztartozások és csődmegtámadás

S4 A Civiljogászok Vitatársaságában március hó 8-án dr. Frankéi Pál tartott előadást „Bizományi jogi szabályok'1 eimen. Az előadó anyagm Innom élföportfoarí foglalta Össze: mindenekelőtt a bizományi jog alapelveiben kereste a magánjogi és a hiteljogi elemek vegyülését, majd külön-külön foglalkozóit a bizományosnak kötelességeivé] és jogaival a megbízóval szemben. Az előadó az irányadó jogi elvek fejtegetésénéi igyekezett egyfelől az uj magánjogi kcdex-javaslaiának a megbízásra vonatkozó szabályait, másfelől a hiteljogi tételes és a knriai gyakorlatból leszűrődő institucíókal egybevetni és mintegy kísérletét állította fel annak a magasai>brendü szempontokból indokolható törekvésnek, amely a magánjogi kódexben látja a nagyobb jogi területen haiályos általános polgári jogi szabályok foglalatát, amelyhez a speciális hiteljogi (kereskedelmi) szabályok; mint kiegészítő és speciális inté»kedések illeszkedhetnék. Az előadásban érintett egyes kérdésekhez hozzászóltak: dr. Ballá Ignác. dr. Yági Józ-ef, dv. Szigeti László, végül a társaság elnöke, dr. Meszlériy Arthür. A tisztességtelen versenyről tartott riágyérdekü előadási a Magyar Jogászegiilel és a Budapesti Ügyvédi Kör február 25-én együttes ülésén dr Szenté Lajos. Előadó az elmnlt három óv joggyakorlata nyomán megállapította, hogy a Tvt. teljesen .megfeleli a kereskedelmi körök év izedes óhajának s a tisztességes kereskedelemnek hathatós védőbástyája lelt a tisztességtelen versennyel szemben. A Tvt. 1. §-a, az u. n. generálklauzula, mely ele az érdekelt körök meglehetős aggodalommal nézlek, szintén jónak bizonyult; s dacára e szakasz rugalmasságának, sem a rendes bíróságok, sem a Kamara mellett működő választolt bíróságok e szakasz intencióit nem lépték <tul s míg egyrészt oly esetekben, midőn egyéb törvényes intézkedés nem segített, e szakasz hatályos fegyvernek bizonyult, másrészt a bíróságok az alaptalan igényeket mindig visszautasították. Különösen bevált a 23800 1924 1. M. száron rendelettel szabályozott ideiglenes intézkedések e- a Tvt. 11. §-ában szabályozott zárlat intézménye, melyek igen sok esetben azonnali eredményt, vagyis a tisztességtelen verseny abbanhagyását idézték elő. Előadó foglalkozott továbbá a Tvt. S-, 9. és 15. §-aival és rámutatott arra, hogy e §-ok a (égvédjegy- és szabadalmi oltalmai oly erős mértékben terjesztik ki, hogy nincs kizárva az a perspektíva sem, hogy valamikor a Tvt. lesz az egész iparjogvédelmi intézmény centrális törvénye, mely mellet! a többi törvények másodranguvá fognak válni. A'kamarai választott bíróságok gyakorlatából két kérdéssel foglalkozott és pedig az egyik az az aggályos körülmény, hogy a felek a Tvt. 44. §-ának intencióit félreértve, miután a választott bíróságnál abbanhagyásra ítéletet nyertek, kártérítés iránt még a rendes bírósághoz fordulnak, holotl igényük a választott bírósági Ítélettel konsummálva lett; továbbá azon gyakori esettel, hogy felperes keresetéi a választott bíróság előtt kiterjeszti, ami szintén visszaélésre adhat alkalmat. Általában a kamarai rendszer működését megfelelőnek tartja, csak kicsit túlzottnak látja a Kamara propagandáját ez ügyekben.