Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Köztartozások és csődmegtámadás

Sl Két érdekes oldalhajtása volt az Ügynek. K/ekn ] kívánunk szólani. Az eset: Két örököstárs közül az egyik a saját ügyében átadja a hagyaték tárgyát képezett ékszert értékesítésié a megbízott cég garancia-levele elleneben. A megbízott cég, akinek az eladás mán jutalék járt volna, az eladást megkísérli os mar a vevő átvenné az ékszert, amikor a vételár leolvasása kozhen reájönnek, hogy az ékszeren (brilliáns) repedés van. Így az eladásból nem lesz semmi. A megbízó az ékszert utóbb — természetesen alacsonyabb áron eladja és minthogy a cég a különbözetért a felelősséget el nem ismeri, pert indít ellene. Elvileg mindhárom fórum marasztaló Ítéletet hozott. Idáig az Ügy. A két oldalhajtás: I. Nem vagyok jogttezonyban, A Polgári Jog 1920. évt 1 számában a kérdésről bővebben irtunk. Az adott esetben alperes nem mondotta, hogy nincs jogviszonyban a felperessel, mert hiszen éppen felperes egyedül bízván meg őt, az u. n. jogviszony nyilván közte és felperes között állott fenn. De megemelte azt a lélekben rokon kjfogást, hogy felperesnek egyedül nincs felperességi joga. (Jogtechnikailag a' helyzet akként áll, hogy a „nem vagyok jogviszonyban" felperescserét céloz, — célozni tulajdonképpen és rendszerint perelhuzást céloz, — a/, itt emelt akteratusi kifogás a felperes párosítására tendál. A budapesti ítélőtábla 11. tanácsa — ugy tudjuk rendszeres gyakorlatának megfelelően — egyszerű eszközzel oldotta meg a problémát. Kötelezte felperest, hogy csatoljon oly nyilatkozatot, hogy örökös-társa — a tartalékos felperes — alperes ellen igényt nem támaszt és tudomásul veszi, hogy a felperes lépett fel perrel. A nyilatkozat becsatoltatván, a tábla az akíoratusi kifogást elvetette". A Kúria (P, IV. 9121/1927. sz.) felülvizsgálati támadás hijján a döntést nem érintette. Részünkről a felperességi kifogás ezen igen egyszerű és a gazdasági érdekeket kielégítő megoldásai, igen bölcsnek taríjuk, sőt fölöttébb kívánatos, hogy ez a gyakor lat általánossá váljék. ÍJ. Magánjogi elkobzás, Ismeretlen fogalom a jogalkotásban és igazságszolgáltatásban, elméletben és gyakorlatban. Hogy mit akar jelenteni? Talán helyesebb lesz, ha gyakorlati példát) illusztráljuk. A felelősség összegszerűsége keretében alperes azzal is védekezett, hogy a különbözet kiszámításánál figyelembeveendő az ő jutalékának összege, illetve a különbözet ezzel csökkentendő. Indokolta ezt azzal, hogy ha az ékszerrel semmi hiba nem történt volna, a felperes akkor is a szobán forgó vételárat a jutalek levonásával kapta volna meg. Tulajdonképeni vesztesége tehát csak az a különbözet, amely a jutalékkal csökkentett eredeti vételár és a későbbeni ténylegesen elért vételár között mutatkozik. Ha a jutalék figyelmen kívül marad, felperes valójában keres a káron, többet kap. mint amennyit normális, kar nélküli lebonyolítás esetén kapott volna. Az alperesi védekezést mind a három fok elvetette lém égben azon indokból, hogy alperes hibájából maradt el az. ügylet valóságos foganatbavétele, a jutalékra tehát nem lehet igénye. így talán a kérdés nincs jól megfogva. Az alperes nem az. ex contractu őt illető jutalékkoxetelést érvényesítette beszámítás formájában, hanem azt állította, hogy a felperes kára kisebb. Hogy ez a kár azért kisebb, mert alperesnek jutalek járt volna, valójában nem változtat azon. hogy a kár mégis csak kisebb és a nagyobb összeg megítélésével felperes a kár folytán oly vagyon-plushoz jut. amihez kár nélkül nem jutott volna.