Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Köztartozások és csődmegtámadás

kettvezményezettebb elbírálása a csőd megtámadási jog kérdésével közvetlen kapcsolatba nem hozható. A csöd megtámadás célja csak az, hogy a kritikus időben szerzett az öeszhitelezök érdekeit kárositó ügyletek és cselekvények hatálytalaníttassanak, az összhitelezök érdekeit kielégítő in iniegrum restitntio menjen végbe s annak alapján fogjon helyet egy a csődtörvényben előirt osztályozási rendszernek megfelelő felosztás. Előttünk fekszik a legfőbb osztrák bíróságnak ez év május 11-én meghozott 111. 401/27. sz. Ítélete, amely helyi ad a város állal jóléti adó fejében vezetett végrehajtás megtámadása iránt indított pernek. Megállapítja ez ítélet indokolása, hogy köztartozások miatt vezetett foglalások ellen megtámadási perek indítása a csődtörvény rendelkezései folytán nincs kizárva. Áll ez különösen azon köztartozásokra, melyek a törvény intézkedései folytán külön privilegizált helyzetet nem élveznek. Abban a tekintetben, hogy a végrehajtató bir-e tudomással adós fizetésképtelenségéről, elég annak igazolása, hogy a végrehajtási aktus elrendelését foganatosító közeg tudott légyen adós fizetésképtelenségéről. Az osztrák bíróság e döntése kétségkívül helyesen szegezi le azt az elvi megállapítását, hogy elvileg a köztartozások miatt vezeteti zálogjog, megtámadás tárgyát képezehti. Hogy milyen körben adassék meg a megtámadási jog — arra nézve, kél irányban is lehetne a helyes megoldást keresni. Elvileg kétségtelenül a kielégítőbb és helyesebb megoldás az lenne, amely a fentebb már kifejtett okoknál lógva szétválasztja a köztartozás elsöosztályba tarlozandóságának kérdését, a csődmegtámadás problémakörétől. Vagyis tekintet nélkül arra. hogy a köztartozás egyébkénl első osztályúnak minősül-e, megadja a csődmegtámadás jogát a köztartozásokkal szemben is, ha annak egyébkénti törvényes előfeltételei fennforognak. A másik elvileg kevésbbé helyes, de gyakorlati szempontból még elképzelhető megoldás az lenne, hogy a köztartozások miatt történt végrehajtásnál a megtámadási jog abban az eperben adatnék meg, hogy ha a kérdéses köztartozás nem esik előnyös, első osztályú kielégítés alá - az első osztályba sorozott tételek volnának azok, amelyek tekintetében megtámadásnak helye nem lenne. Ennek kapcsán természetesen módos' tandó lenne a csődtörvény reformja során a jelenlegi Ő0. §-nak azon rendelkezése, hogy a 3 évre hátralévő köztartozások elsöosztályu kielégítést igényelhetnek. A német és osztrák csődtörvények itt már csaik egy évről beszélnek. De véleményünk szerint e kör még szűkebbre lenne szorítandó. Megjegyezzük, hogy a Kúria gyakorlatában az előnyös kielégítést élvező lételek, így a bérbeadó törvényes zálogjoga kérdésében a csődmegtámadási jog megengedhetése kérdésében, mindkél most erintett megoldási módra találunk precedens!.. , Dr. György Ernő.