Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Gondolatok az ügyvédi munkaalkalmak szaporításáról

301 vényhozási intézkedéssel való rendezésre lesz szükség. Dr. Huppert^ Leó a társasági szerződések (alkalmi egyesülések) illetékezése szempontjából biráita a tervezetet és helytelenítette, hogy a rendelet a pénzügyi jog \ilágában külön magánjogoi és külön hiteljogot statuál, majd a külföldi jogirodalom ismertetésével a juris ignorantia semper nocet elvének hatályonkiuil helyezését sürgette. Dr. Spiró Dezső a forgalmi adó- és illetékjog érintkezési felületeinél előálló nehézségekre világított rá, majd^ dr. Gál Dezső a családjog körében felmerülő illetékkérdések tisztázását kivánta. Dr. Nyulászi János elnöki összefoglalásában a rendelettervezetnek ügyvédi szempontból felmerülő aggályosságaira mulatott rá és ehhez képest az ügyvédi nyugta és levél, a másolatok bélyegzése és a külföldi okiratok illetékezéséért való ügyvédi felelősség kérdéseit vette analízis alá. A bizottság ugy határozott, hogy a vitában felmerült kívánalmakhoz képest sürgősen ujabb pótfelterjeszléssel fordul a m. kir. pénzügyminiszterhez. Az ülésen je en volt dr. Bodnár Géza, a Szövetség szegedi osztályának társelnöke is. Jogirodalom. Dr. Meszlény Arthurnak a csödönkivüli kényszeregyezségröl szóló törvényhez írott magyarázatának uj pótiüzete jelent meg. Ez a II. pótfüze^ feldolgozza az összes, 1927 júniusa óta megjelent ujabb rendeleteket az első pótfüzet praktikus módján. Az ujabb rendeletek között adja a kvóla felemeléséről szóló, valamint a törvénykezési illetékek leszállításáról szóló rendeleteket. Ahol szükséges, — mint például az előnyösen kielégítendő köve élésekre szerzett zárlat és szoros zár tekintetében, — az uj rendeleti szöveget bő kommentárral látja el. A jelzálogadóslevél. Irta: Dr. Glücksthal Andor. A Polgári Jog könyvtára, 4. füzet. Budapes , Grill, 1927. Szerző ez összefoglaló müvében ismertetni és népszerűsíteni kívánja ezt a jogunkban még csak most meghonosítandó intézményt s így jelen munkája a most készülő jelzálogjogi törvény érdekes előfutárja. Fejtege'.éseiben e célt tartva szem előtt, ismerteti mindenekelőtt az intézmény célját, majd tájékoztat annak történeti előzményei felöl, s csak ezu án tér át tulajdonképe ni tárgyára, s a fizika tudományából vett szellemes analógiával előbb az adóslevél statikájával, azután annak kinetikájával foglalkozik, értve az előbbi alatt az adóslevelet ugy, ahogyan létre kell jönnie (alapve ö fettételek, tárgyi és formai kellékek, a kibocsátó jogi helyzete, képviselet), az utóbbi alatt pedig annak a forgalomba bocsátás után aktuálissá váló szabályait (jogszerzés, telekkönyv, jóhiszemű szerző, az adóslevél jogi természete). Az első, ismertető részt köve'i azután a kritikai rész, amely a fentemlite't törvényjavaslat birála ával foglalkozik. A tanulmányt általában nagy jogi és gazdasági iskolázottság és helyes gyakorlati érzék jellemzi és az a törekvés hatja át, hogy az uj intézmény oly alakban nyerjen meghonosítást jogunkban, hogy az egyfelől magában véve logikailag kifogástalanul és egysége-