Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Belga reformtörekvések a kereskedelmi társaságok jogában

271 Meghatározta a kötvénykibocsátás módját, amelynél nagy súlyt helyezeti a nyilvánosságra, — gondoskodóit arról, hogy a kötvényesek a társasági ügymenetről tájékozást szerezhessenek. Evégből a kötvénybirtokosoknak megadja a jogot, hogy a társaság székhelyén a közgyűlés előtt 15 nappal, miként a részvényesek, ugy ők is tudomást szerezhessenek a társasági üzletvitelt feltüntető bizonyos iratokról (mint pl. mérleg, nyereség- és veszteségszámla, a részvénykönyv, kötvényjegyzékek, számvizsgálók jelentése). Eltérően a német jogban megállapított rendszertől, amely szerint a kötvénykibocsátó társaság közgyűlésén nem vehet részt mindegyik kötvényes, hanem csak a kötvényesek által választott képviselők,* a belga jog rendszere mindegyik kötvényesnek megadja azt a jogot, hogy az adós társaság közgyűlésén konzultatív joggal részi vehessen. Az 1913 május 25-iki törvény rendelkezik ezenkívül a kötvényesek közgyűléséről. A kötvényesek közgyűlését a társasági igazgatóság vagy a számvizsgálók hivhatják össze; a forgalomban lévő kötvények értékének egyötöd részét képviselő kötvényesek kívánságára pedig tartoznak összehívni. Részletes szabályokat tartalmaz a törvény a közgyűlés összehívásának módjára, határozatképességére, érvényes határozat hozatalára, valamint kötvények alakjában létesített vagy létesítendő kölcsönkövetelés zálogjogi biztosítására vonatkozólag. Ennek az 1913 május 25-iki törvénynek normális alkalmazási ideje a világháború kitörése s a bekövetkezett idegen megszállás következtében igen rövid volt s így az életnek alig állott módjában a törvény rendelkezéseit alaposan kipróbálni. A belga törvényhozó az 1919. évi törvényhozásban nem is törekedett az 1913 május 25-iki törvény teljem és rendszeres megreformálására, hanem inkább csak olyan részleges, de mindenesetre lényegbe vágó módosításokat tett, amelyeket a világháború utáni belga gazdasági élet szükségletei parancsoltak. Az 1913 május 25-iki törvény gvakorlati értékét nagyrészt illuzióriussá tette ama rendelkezése, amely a kötvényesek közgyűlésén hozott határozat érvényességéhez a forgalomban lévő kötvények értékének kétharmad részét képviselő kötvénybirtokosok hozzájárulását kívánta. Oly tulszigoru töketöbbséget követel tehát, amelyet ;i gyakorlatban elérni csak ritkán lehetséges. Jellemző, hogy Wauwermans már közvetlenül a törvény létrejötte után azt ajánlja (Manuel pratique des sociétés anonymes. 841.), hogy — amit a törvény lehetővé tesz — a kötvénykibocsátási feltételekben, a társaság enyhébb quorumot szabjon. Az 1913-as törvénynek eme szigorán javít az 1919 október 30-iki törvény. A határozatképességhez a forgalomban lén/') kötvények tökeösszegének legalább felét képviselő hitelezők * Hasonlóan a magyar jogban a 60.300/19^2. I. M. sz. rendélet 11-ik szakasza értelmében az adós részvénytársaság vagy szuvetkezet kozgvülésén a hitelezők kozos képviseletéit- választott gondnok \&gy gondnokok vehetnek részt.