Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Belga reformtörekvések a kereskedelmi társaságok jogában

268 SZEMLE. Jogalkotás. Belga reformtörekvések a kereskedelmi társaságok jogában. A belga parlamenl a világháborút befejező fegyverszünel megkötése óta tevékeny és eredményes munkát fejtett ki a kereskedelmi társaságok jogának körében. Nem kívánok most foglalkozni azokkal a reformtörekvésekkel, amelyek csak bizonyos tárgyú kereskedelmi társaságokra vonatkoznak, hanem azokra a törvényhozási kísérletekre szeretnék rámutatni, amelyek a belga kereskedelmi társaságokat tárgyukra való tekin1 ol nélkül érdeklik. A belga jogászokat is élénken foglalkoztatta a világháború után az a csaknem Európaszerte előtérbe került kérdés, miként lehet a hazai kereskedelmi társaságoktól külföldiek túlzott befolyását elhárítani, A „La Belgique u'abord aux Belges". „Belgium elsősorban a belgáké" jelszavát tartva szem előtt, a neves belga kereskedelmi jogász és kodifikátor: Wauwermans törekedett a belga képviselőházba 1919 március 20-án benyújtott törvényjavaslatában arra, hogy a kereskedelmi társaságokban jelentősebb jogi szereppel biró egyének honossága ismeretes legyen, hogy mindenki tájékozást szerezhessen, jóbarát vagy ellenség-e, akivel szerződik? Törvényjavaslatában elöirja, hogy a közkereseti és a betéti társaságoknál a belga hivatalos lapban: a ,,Moniteur"-ben közzé kell tenni többek közt a társaságok tagjainak honosságát is. Részvénytársaságokban, valamint a betéti részvénytársaságokban is megkívánja az alapítók, a névre szóló részvények tulajdonosai, a közgyűlésen résztvevő részvényesek, a részvényüket még teljesen nem liberált részvénytulajdonosok, az igazgatók és a felügyeletet gyakorló számvizsgálók (commissaires) honosságának nyilvánosságát. A szövetkezetekben (sociétés coopératives) is szükséges a tagok honosságának nyilvánossága. Nem elégszik meg azonban csupán a nyilvánosság előírásával, hanem a belga érdekek hatékonyabb védelme céljából javaslatában megköveteli, hogy a részvénytársasági igazgatóknak legalább fele és a felügyeletet gyakorló számvizsgálóknak többsége is belga honos legyen. A javaslat a kinyilvánítani rendelt honosság megjelölésének elmulasztását vagy a honosság hamis megjelölését büntetéssel sújtja. Wauwermans eme törvényjavaslatából nem lett törvény. Az abban kifejezésre jutott törekvések azonban nem hiúsultak meg teljesen, hanem — habár csak részben is — de mégis érvényre jutottak a cégjegyzéket (Registre du Commerce) létesítő törvényjavaslatban. Belgiumban mindezideig nincs cégjegyzék. Ennek hiányát hátrányosan érzi a kereskedelmi élet különösen ott, ahol a kereskedelem a nemzet életének oly fontos tényezője s ahol a kül-