Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 9. szám - Az osztrák végrehajtási eljárás
255 ideiglenes intézkedés foganatosítását engedélyezheti, feltéve természetesen, hogy a kérelmezőnek biztositási, s még inkább: kielégítési végrehajtáshoz joga nincs. Egyebekben aszerint kell különböztetni, vájjon pénzkövetelésről, avagy más igényről van-e szó. a) Pénzkövetelés tekintetéhen ideiglenes intézkedésnek van helye, ha a fél ugy magát az igényt, mint azt valószínűsíti, hogy a kért intézkedés megtétele nélkül a pénzkövetelés behajtása meghiúsulna, vagy megnehezülne (veszély). A biztosítás módját a törvény taxatíve sorolja fel. Ilyenek: ingók és pénz őrizetbe vétele, a harmadadéihoz intézett letiltási rendelvény, elidegenítési és terhelési tilalom, megjegyeztetvén, hogy pénzkövetelések biztosítására ingatlanokra vonatkozóan elidegenítési és terhelési tilalomnak helye nincs. Az igény fennforgásának valószínűsítése helyett a hitelezőként fellépő egyén biztosítékot tehet le, azonban a veszély fenforgásának igazolása biztosíték letétele által nem pótolható. > A gyakorlat a veszély valószínűsítését e részben olyképp magyarázza, hogy a fellépő hitelezőnek az ő~ követelése veszélyeztetését, tehát azt kell igazolnia, hogy adós magatartása által ezen követelésének behajtása van veszélyeztetve (szubjektív, konkrét veszély). Nem elég tehát adós fizetésképtelenségének, a behajtás elhúzására irányuló taktikájának igazolása. Épp ezen posztulátum felállítása teszi nehézzé a gyakorlatban a pénzkövetelésnek tekintetében ily ideiglenes intézkedés kieszközlését, mert a konkrét követelés veszélyeztetettségének kimutatása nem könnyű dolog, b) Egyéb igények tekintetében az igény fennállásának valószínűsítésén kívül elegendő az aggály a tekintetben, hogy a szóbanforgó igény érvényesítése egyébként meghiusittatnék, illetve jelentékenyen megnehezittetnék. Ezekben az esetekben ideiglenes intézkedés kieszközlése tehát sokkal könnyebb, amihez még az is járul, hogy a biztositási intézkedéseket a törvény ilyen esetekben nem irja elő taxatíve, ugy, hogy a bíróság olyan intézkedést tehet, amilyent csak a konkrét eset megkíván Az ideiglenes intézkedés nem létesít zálogjogot és így egy harmadik személy által utóbb, habár biztositási végrehajtás utján szerzett zálogjog, az ideiglenes intézkedést hatályától teljesen megfosztja. Az ezen eljárásban hozott végzések ellen felfolyamodásnak van helye. Az ideiglenes intézkedést a kérelmező költségeire hozza meg a bíróság, amely költségeket azután a perben mint a perköltségnek egy részét az ellenfél terhére állapítja meg a bíróság. 7. Ami a Magyarország és Ausztria közötti végrehajtási jogsegélyegyezményt illeti, ennek kérdésével ugy jogdogmatikai, mint jogpolitikai szempontból egy más alkalommal leszek bátor foglalkozni. Itt csak annyit Ikivánok megjegyezni, hogy az Egyezmény alapján a magyar részről történt végrehajtási megkereséseket nálunk simán és minden zökkenőtől mentesen lefoganatositják. Igaz viszont, hogy az eljárás elég hosszú, aminek oka egyrészt a wieni Executionsgerichtnek, amely a 21-ik kerület kivételével Wien összes kerületeire az ingóvégrehajtás tekintetében illetékes, túlzsúfoltsága, továbbá nem utolsó sorban a megkeresések hivatalos lefordításának szükségessége. Dr. Mauras Deutsch, wieni ügyvéd, a m. kir. követség jogtanácsosa.