Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Holttányilvánitás, házasság, gyermek

233 jogon ugy látszik nem áll, hanem egyáltalán nem volna határolva az idő? ! vagy egy év volna az iránj^adó? (ex PHT. 17. indokolás ; nagyobb kiadás 35. 1.). vagy ,,hosszú idő" (sok év) állna az atya rendelkezésére ? (ex Curia I. 1514/1924, PHT 1916. 8. 1.) Ismételten elő, fordul azonban, hogy a férj megelégszik az asszony elűzésével, bontással vagy anélkül, de a gyermek törvénytelenitésével nem foglalkozik, bár tud annak születéséről. Később, esetleg évtizedek múlva a férj aztán elhalálozik és egyéb rokonsága birtokba veszi hagyatékát ab intestato, vagy esetleg végrendelet alapján, amely végrendelet a kérdéses gyermekről vagJ egészen hallgatott, vagy pedig azt kifejezetten törvénytelennek deklarálta, sőt esetleg megbízta a végrendeleti örökösöket a törvénytelenitésnek jogi keresztülvitelével. Előáll mindez esetekben a gyermek mint törvényes örökös, esetleg mint kötelesrészes közt egyfelől, és másfelől a többi tör vényes, illet ve végrendeleti örökös közt az örökösödési per. melyben a származás törvényes volta praejudiciális kérdésként szerepel. Szabály már most (PHT. 16., nagyobb kiadás 31. 1. skk.), hogy végrendeletileg a megtámadás joga át nem ruházható és egyébként is csak akkor illeti meg, ex lege, az örökösöket, ha a férj a gyermekről nem tudott (amely esetben a megtámadási határidő nem is kezdett folyni?), vagy a megtámadási per (pp. 696—700. §§.) indításában akadályozva volt (amely esetben a határidő nem folyhatott le?). E kivételektől eltekintve, a származás törvényessége s tehát az öröklési jogosultság is (mely nem követhet a státustól külön sorsot: PHT. 16. indokok in fine !) semmiképpen sem tehető vitássá (Curia I. 6337/1925 1927 III. 10. JH. 783 ; III. 3700/1926. 1927, I. 27. JH. 359.). Az egyéb örökösök perjogi la g ugyan vihetnek e kérdésben pert (pp. 701. §.), de azt a jelzett kivételek fennforgásának bizonyítása nélkül az anyagi jog folytán meg nem nyerhetik (a pp. nem óhajtotta az anyagi jogot tángálni : ex miniszteri ind. a 696. §-hoz 1. Magyar Törvénytár 1911. 261. 1. j.). A megtámadhatás jelzett körén kívül a törvényességi vélelem praesumptio juris et de jure erejével bír, helytelen tehát azt félretenni pusztán annak bebizonyítása folytán, hogy a gyermek ténylegesen nem a férjtől származott. (így Curia I. 5424/1925, 1927. II. 4., a JH. 573. alatti közlés szerint. A döntés csak akkor helyes, ha a fentjelzett kivételes esetek valamelyikének fennforgása is bizonyítva volt, miről azonban a közlés hallgat.) b. gy. Holttányilvánitás, házasság, gyermek. Maga a holttányilvánitás tudvalevőleg nem szünteti meg a házasságot. Még kevésbbé az, hogy az egyik fél halottnak hiszi a másikat'