Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 9. szám - Védekezés a pénz értékleromlásából eredő károk ellen
217 dések sem. Ennek a kérdésnek a szabályozására teljesen elegendő az, amit e tekintetben a német t. 13. §. tartalmaz. Ceterum censeo: ne kommerciáljunk; ne komplikáljunk; hagyjunk békét az öreg csödl örvényünknek a kérdés szabályozásánál, mert látjuk, hogy ily komplikálás mellett eddig nem tudtunk csődön kivüli megtámadási törvényhez jutni. Egyszerűsítsük a dolgot! Szivleljék meg ezt azok, akik ily törvény megalkotását óhajtják. ' Dr. Schuster Rudolf. Védekezés a pénz értékleromlásából eredő károk ellen. Részlet: Dr. Nyulászy Jánosnak a balatonfüredi ügyvédkongresszuson 1927. évi szeptember hó 24-én ,,A forgalom jogi akadályai" cim alatt tartott előadásából. Az a körülmény, hogy pénzünk a háború alatt és a háború után annyira leromlott, újra életrekeltette a forgalom egy akadályát, mely a régmúlt idők jogászait ismételten foglalkoztatta, de amely feledésbe ment. Ez a pénzértékállandóságának ügyleti biztosítása, a védekezés az ellen, hogy akkor, ha a pénz értéke leromlik, a hitelező ne szenvedjen kárt. A probléma nagyon nehéz. Annak megfelelő megoldása nem annyira törvényhozási, nem is birói, mint inkább a gyakorlati jogélet és elsősorban a szerződéseket kötő ügyvédek és jogászok által megoldandó feladat. Az abszolút korszakban általános volt az a kikötés, hogy pengő pénzben vagy jó értékű pénzben kell fizetni, mert az emberek még emlékeztek a devalvációra és a Kossuth-bankók idejére. Ezek a kikötések azonban lassan-lassan feledésbe mentek és csak egyikmásik régi család hosszú lejáratú szerződéseiben vagy alapítványok és más hasonló pénztáraknak még az abszolút korszakban keletkezett formuláiban találhatók. Érdekes, hogy a Curia az ilyen kikötést egy egyházközség kölcsönkövetelésének megitélésénél elégségesnek találta arra, hogy teljes valorizációt ítéljen meg. A kérdés megoldása tehát látszólag nagyon egyszerű és a hitelező érdekeit egy ily általános kikötés teljesen megvédi. A mult tapasztalatai azonban mást mutatnak. Hiszen a magyar állam még az aranyban vállalt kötelezettségek tekintetében is korlátozta a teljesítést. A korlátozás a 950/923. M. E. számú rendelet folytán bizonyos mértékig még ma is hatályban van, ugy hogy tekintettel arra a körülményre, hogy a Curia az objektív valorizációt egyes követelések tekintetében immár feltétlenül megítéli, aranykövetelés