Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8. szám - Az Országos Ügyvédszövetség balatonfüredi vándorgyülése

27 védelmét az állami és társadalmi rend biztosithatása és a polgári társadalom fentarthatása teszi szükségessé. Ebben a társadalomban vezető szerep illeti az ügyvédséget. Nagy intellektusa alapján, nemzeti és polgári hivatottsága következtében. Az állam, mely ezt a szükségletet kielégíti, a maga alkotmányának pilléreit erősíti meg vele. Dr. Thury Zoltán m. kir. közigazgatási biró: A maga teljes komorságában ismerem a magyar ügyvédi kar helyzetét és tökéletesen jogosultnak találom azt a törekvést, amelynek célja, hogy enyhítse azt a súlyos válságot, amely az ügyvédi kart, a jogállamnak ezt az értékes pillérét sújtja és biztosítsa részére a legmagasabb jogi képesítésnek megfelelő anyagi erőt. A békeszerződés okozta általános gazdasági pangáson és az ügyvédi létszám aránytalan emelkedésén kivül ennek a válságnak legfőbb okául a jogélet megállapodottságát látom. Háborús és háború utáni intézmények megszűntek és megszűnt az újdonságok és meglepetések bizonytalansága. A máról-holnapra változó időleges rendeletek helyett végleges jogszabályok vették át az uralmat, amelyek legrövidebb idő alatt átmentek a köztudatba és közismeretbe s igy az ügyvédi képviselet és jogvédelem sokak előtt megtakarítható felesleges kiadásnak mutatkozik. Azok, akik az állam életének apró kerekeit napról-napra forgatjuk, vesszük észre, hogy azonos jellegű ügyekben miként csökken az ügyvédi képviseletek száma. Nem tagadhatom: az ügy hátrányára történik ez. Elhomályosul a tényállás, legyöngülnek az érvek és egyetlen vesztes az igazság. A Pp. és a Bp. egészen csekély jelentőségű ügyekben kötelező ügyvédi képviseletet rendelnek; ezzel szemben a közigazgatási jog egész területén ismeretlen az ügyvédi kényszer; még a legsúlyosabb alkotmányperben, a képviselőválasztás ellen érvényesített panaszeljárásban sem kötelező az ügyvédvallás; egyedül az újrafelvételi kérelem az, ahol a törvény az ügyvéd közbenjöttét megköveteli. Holott ugyanazok az okok ós érdekek, amelyek a polgári peres és a büntető eljárásban az ügyvédkötelezést indokolják, indokolttá teszik ugyanezt a közigazgatási jognak sokkal szélesebb, de nem kevésbbé fontos területén is. Akár az eljárás értéke, akár az ügy jellege szol-