Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8. szám - Az Országos Ügyvédszövetség balatonfüredi vándorgyülése

11 célra, csak keserűséget szül és még elviselhetetlenebbé súlyosítja amúgy is válságos helyzetünket. A jogok épségbentartása mellett olyan orvoslásra kell törekedni, amely egyrészt nem kárhozatosabb magánál a betegségnél, másrészt pedig feltétlenül némi javulást fog eredményezni. A már emiitett javaslatok mellett külön ki kell emelnünk az ügyvédjelöltek álbe'jegyzését, ami erkölcstelen és büntetendő, egyúttal azonban az ügyvédség utánpótlására igen veszedelmes és káros, s igen üdvös eredményeket lehetne elérni, ha az ügyvédségnek ezt a kelevényét kinyesnék és további elharapódzását meggátolnák. Ugyancsak a szerzett jogok tiszteletben tartásával arról kellene gondoskodni, hogy az ügyvédség munkaalkalmait szaporítsák. Erről a kamarák már nagyon sokszor nyilatkoztak, számtalanszor kérték telekkönyvi ügyekben a kötelező ügyvédi segédletet, az okirati kényszer kiterjesztését, a közigazgatási bíráskodásban ujabb fokozat létesítését és általában ezekben az ügyekben az ügyvédi képviselet megengedését, egyes perenkivüli eljárásoknak az ügyvédekre ruházását és sok uj munkaalkalom nyújtását. Ezeknek a kéréseknek jogos és indokolt voltát nem cáfolja meg az az esetleges ellenvetés, hogy az emiitett munkaalkalmakból várható jövedelmek nem segítenének az ügyvédség sanyarú helyzetén. Ha nem is segítenének teljesen, de legalább enyhítenék a bajokat és remélhető lenne, hogy a jóravaló buzgóság mindinkább több munkaalkalmat és több kenyeret teremtene. Törvényileg ki lehetne mondani, hogy községi jegyzői állást csak ügyvédi minösitéssel lehet elnyerni, hiszen a községi jegyző a közigazgatásnak legfontosabb tényezője, a községnek atyja, vezetője, tanácsadója s igazán mindentudónak kell lennie, hogy felelősségteljes hivatásának megfelelhessen. Vájjon ártana-e a közérdeknek, ha a jegyzők magasabb képesítést nyernének, egyúttal pedig az ügyvédség jelentékeny része megfelelő elhelyezést nyerne ? Hasonlóképpen a kihágási bíráskodás tág területén számos állást lehetne ügyvédekkel betölteni s ha ez a kereseti alkalom sem intézi el önmagában a kérdést, de a jelenlegi kereseti alkalmak mellett az uj megélhetési lehetőségek mégis állandóan a javulás felé irányítják a viszonyokat. Semmiesetre sem szabad azonban olyan reformokat megvalósítani, amelyek ha célzataikban nem is, de eredményeikben ügyvédellenesek. Az ítélkezési fórumok számának apasztása egyúttal az ügyvédi kereset csökkentését jelenti, különö-