Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8. szám - Az Országos Ügyvédszövetség balatonfüredi vándorgyülése

11 célra, csak keserűséget szül és még elviselhetetlenebbé súlyo­sítja amúgy is válságos helyzetünket. A jogok épségbentartása mellett olyan orvoslásra kell törekedni, amely egyrészt nem kárhozatosabb magánál a be­tegségnél, másrészt pedig feltétlenül némi javulást fog eredmé­nyezni. A már emiitett javaslatok mellett külön ki kell emel­nünk az ügyvédjelöltek álbe'jegyzését, ami erkölcstelen és bün­tetendő, egyúttal azonban az ügyvédség utánpótlására igen veszedelmes és káros, s igen üdvös eredményeket lehetne elérni, ha az ügyvédségnek ezt a kelevényét kinyesnék és további el­harapódzását meggátolnák. Ugyancsak a szerzett jogok tiszteletben tartásával arról kellene gondoskodni, hogy az ügyvédség munkaalkalmait sza­porítsák. Erről a kamarák már nagyon sokszor nyilatkoztak, számtalanszor kérték telekkönyvi ügyekben a kötelező ügyvédi segédletet, az okirati kényszer kiterjesztését, a közigazgatási bíráskodásban ujabb fokozat létesítését és általában ezekben az ügyekben az ügyvédi képviselet megengedését, egyes perenkivüli eljárásoknak az ügyvédekre ruházását és sok uj munkaalka­lom nyújtását. Ezeknek a kéréseknek jogos és indokolt voltát nem cáfolja meg az az esetleges ellenvetés, hogy az emiitett munkaalkalmakból várható jövedelmek nem segítenének az ügyvédség sanyarú helyzetén. Ha nem is segítenének teljesen, de legalább enyhítenék a bajokat és remélhető lenne, hogy a jóravaló buzgóság mindinkább több munkaalkalmat és több kenyeret teremtene. Törvényileg ki lehetne mondani, hogy köz­ségi jegyzői állást csak ügyvédi minösitéssel lehet elnyerni, hi­szen a községi jegyző a közigazgatásnak legfontosabb ténye­zője, a községnek atyja, vezetője, tanácsadója s igazán min­dentudónak kell lennie, hogy felelősségteljes hivatásának meg­felelhessen. Vájjon ártana-e a közérdeknek, ha a jegyzők ma­gasabb képesítést nyernének, egyúttal pedig az ügyvédség je­lentékeny része megfelelő elhelyezést nyerne ? Hasonlóképpen a kihágási bíráskodás tág területén számos állást lehetne ügy­védekkel betölteni s ha ez a kereseti alkalom sem intézi el ön­magában a kérdést, de a jelenlegi kereseti alkalmak mellett az uj megélhetési lehetőségek mégis állandóan a javulás felé irá­nyítják a viszonyokat. Semmiesetre sem szabad azonban olyan reformokat meg­valósítani, amelyek ha célzataikban nem is, de eredményeik­ben ügyvédellenesek. Az ítélkezési fórumok számának apasz­tása egyúttal az ügyvédi kereset csökkentését jelenti, különö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom