Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - A szolgálati szabályzat és az 1910/1920. M. E. sz. rendelet viszonya

22 zott indokai alapján helyesnek tartjuk. Mivel azonban a lakás bérlet terén a mai lakásviszonyok mellett a jogbiztonság, a jog szabályok kétségtelensége fontos, célszerűnek tartanék a lakásrendelet és a lakbérleti szabályrendelet egymáshoz való viszonyának világos, szabatos jogszabályban való rendezését. Hogy a konkrét esetben nem felmondásról, hanem a még hatályba nem lépett, megkötött szerződés érvénytelenítéséről van szó, a jcgi konstrukció szempontjából helyes. Az Ítélet indokolá sának ez a része, mikor a szerződés ténylegÍS hatálybalépését hangsúlyozza és a felmondást csak a tényleges állapot megszün tetésére engedi meg, nem eléggé preciz. Nem a tényleges, hanem a jogi hatálybalépés az elválasztó vonal. Ha a bérleti viszony << megkötött szerződés alapján kezdetét veszi, hatálybalép, akkor felmondásnak akkor is van helye, ha tényleg a felek egyike a reájuk már hatályossá vált jogokkal nem él, illetve kötelezettsé geknek nem is tesz eleget, ha tehát a bérlő a bérlemény tárgyát, el nem foglalja, vagy a bérbeadó át nem adja. Természetesen, ha a felek egyikének magatartása jogellenes, ez külön igényeket ke letkeztet a szerződéshez hű fél részére, de elvileg a felmondás joga is fennáll. • Sz—i. A szolgálati szabályzat és az 1910/1920. M. E. sz. rendelet viszonya. (Egységes jogügylet. — A törzsfizetés és az u. n. Tébe-segély birói minősítése.) Felperes 1923 március 1.-én lépett be az alperesi részvény társaság kötelékébe. U. n. véglegesített tisztviselő volt és előbb folyószámla-csoportvezető, később az intézet terézvárosi fiókja nak pénztárosa volt. Az intézet a felperes állását 1925 június vé gén 3 hóra felmondja. Felperes ezt a felmondási időt kitölti. A szolgálati pragmatika 41. fc-a értelmében a véglegesített tisztvi selő felmondási ideje 3 hónap. A 43. § szerint pedig „az a tiszt viselő, aki önhibáján kivül és oly időben bocsáttatik el a szol gálatból, amikor még nyugdíjra igénye nincs, a felmondási időre járó fizetésén kivül kilépéskor végkielégitésképen félévre járó törzsfizetését és lakbérét egyszerre megkapja". Fel peres keresetet indit 1. hátr. 3 havi felmondási időre járó ja 'vadalmazás iránt (az 1910/1920. M. E. sz. rend. 2. §-a alapján. tekintettel 2 évnél régibb szolgálatára és íontosabb nrunkakö lére) és 2. 6 havi fizetés, mint végkielégítés iránt (tekintettel a szolg. szab. 43. §-ára, azonban végkielégítési igényét nem csu pán a törzsfizetés és lakbér, hanem az összjavadalmazás alap ján kéri megítélni). A járásbíróság, mint munkaügyi bíróság csak a hátr. 3 havi felmondási időre járó javadalmazást ítélte meg (ezt külön ben alperes a per folyama alatt fel is kinálta), a végkielégítési igényt elutasította. A törvényszék, mint felebbezési bíróság ezzel szemben a végkielégítési igényt is megítélte (és pedig az utolsó összjavadalmazás alapján). Az indokok a következők voltak: Kétségtelen, hogy a munkaadó és a munkavállaló az alkalmaztatás feltételei tekintetében a szerződési szabadság elvéből kifolyólag szabadon egyezkedhetnek és így az al kalmaztatás egyéb feltételeit, nevezetesen az illetmények