Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A valorizáció és a késedelmi kár az osztrák joggyakorlatban

A valorizáció és a késedelmi kár az osztrák joggyakorlation 73 szükséges javak megszerzésének s a fizetendő összeg bizonyos mennyi' ségü élelmiszernek s egyéb szükségleti cikknek értékét jelenti. Az életjáradékok iránti követelések az 1924. december 16-án kelt Ob. I. 737,24. sz. határozat szerint ugyancsak folértékelendök, minthogy az életjáradék tartási kötelezettséget képvisel. Célja bizonyos jövedelemnek a járadékot élvező javára, annak élete fogytáig való biztosítása, számára az életlen tartás lehetővé tétele, vagy megkönyitése; ha tehát ez, a pénz elértéktelenedése folytán nem lehetséges, ugy a járadék megfelelően emelendő. A szerződés célja s természete ugyanis, mint a Legfelsőbb Törvényszék kifejezi, mindig ugyanaz marad, t. i. bizonyos összegnek az életfentartás céljaira való állandó biztosítása. 4. MunkabérkSvetclések eseteire egy Ob. I. 220/23. sz. alatt 1023. május 2-án kelt határozat lehetővé tette a felértékelést: indokolásul szolgált az ABGB. 1152. §-a, mely szerint a munkabérszolgáltatás mint „megfelelő ellenérték" teljesítendő. Ezzel a gyakorlattal szakított a Legfelsőbb Törvényszék 1924. február 12-én kelt Ob. II. 98/1924 sz. határozata, ugy hogy a jeleidegi jogszolgáltatás szerint munkabér, tiszteletdíj, stb. követelések nem valorizálhatok, hanem tiszta pénzkövetelésnek tekintendők. •>. A kártérítési igények tekintetében a 15. számú teljes ülési döntvény (kelt 1924. június'18-án Praes. 103 24. sz. a.) a felértékelést elvileg jóváhagyta s ugy döntött, hogy kárkövetelések megállapításánál a pénznek nem ama vásárlóereje veendő tekintetbe, mellyel az a káreset időpontjában bírt, hanem, amit a kárléritési tartozás birói megállapítása idejében képviselt. Ha a hitelező számára csak maga az összeg volna számszerűleg megítélhető és nem a vásárlóerő szerint megállapítandó pénzérték, ugy a valóságban nem kapná meg azt amire jogos igénye van. Ha azonban a pénz elértéktelenedését megfelelően tekintetbe vesszük, ugy a kárigény tényleg ki is elégíthető. Csak attól az időponttól kezdve, melyben ez az igény birói megállapítást nyer (elsőfokju ítélet, vagy a felek közti egyezség utján) csak akkor változik át a jogviszony tiszta pénztartozássá. Jelzálogi követelések és életbiztosítási szerződésekből eredő követelések nem nyernek felértékelést; ezek tiszta pénztartozások, kivéve azt az esetet, ha a szerződéshői a kötelezettségnek tartási jellege valamilyen módon kitűnik. Az itt kifejlett szempontok anélkül, hogy hiánylalan s teljes adatokat szolgáltatnának, a felértékelés kérdésére vonatkozó osztrák birói gyakorlatot nagyjában kimerítik. Vájjon a. meghozandó törvény fogé változtatni a jelenlegi jogállapoton, arra nézve csak találgatásokra vagyunk utalva. Egyes jogterületeken, különösen a kisebb járadékok tekintetében s a jelzálogi tartozások felértékelése irányában, komoly törekvések mutatkoznak, hogy a kérdés törvény utján szabályoztassók. Az osztrák pénz három esztendő óta tartó stabilitása következtében azonban a felértékelés kérdésének törvényhozási szabályozása vesztett aktualitásából. A kistőkék és járatiékok kérdése a pénzügyi politika körével a felértékelés megoldása pedig a bérletek jogi védelmére vonatkozó szabályokkal, függ szorosan össze A jelenlegi lakbérleti jogállapotnak radikális megváltoztatása nélkül, különösen pedig a lakbéreknek a jelenlegi viszonyoknak megfelelő felemelése nélkül, a jelzálogi tartozások valorizációja a háztulajdonosok részére ugyan oly nagy joghátrányt jelentene, mint jelenleg a jelzálogos hitelezőknek számára a felértékelési törvény hiánya. Dr. Maurits Dcnlsch, wieni ügyvéd.