Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Az ügyvédi munkakör és munkaalkalom kiszélesitése

Az ügyvédi munkakör és munkaalkalom kiszélesítése 63 mull tapasztalataiból. Fájdalom, túlságos mértékben voltunk jogásznemzet s kelletténél kevesebb gondol fordítottunk a gazdasági életre. Kiég e részben csak a hangadás, mert a probléma ezen részének részletes kifejtése c cikk kereteit messze kitágítaná. Kzek után rátérek arra a kérdésre, hogy milyen módon lehetne az ügyvédi kar jelenlegi munkakörét és munkaalkalmait kiszélesíteni. A polgári peres eljárás terén mindenek elölt vissza kellene állítani az 1911. évi I. t.-c-re vonatkozólag a törvény alkotása, illetve életbeléptelése idején létezett állapotot, vagyis megkellene szüntetni mindazokat az eltolódásokat, amelyek az 1925. évi VIII. t.-e. megalkotásával és az ezen törvénnyel párhuzamosan kihirdetett értékhatár rendelettel az értékhatárokra, a kötelező ügyvédi képviseletre s a jogorvoslatok korlátozása körül életbeléptek. A hivatkozóit törvény 00. §-a értelmében e törvény egyes rendelkezéseit amúgy is csak bárom év tartamára kontemplálta. A polgári perenkivüli eljárás terén szükséges volna mindenekelőtt annak intézményesítése, hogy polgári és telekkönyvi ügyleteket tartalmazó okiratokat csakis ügyvéd vagy közjegyző vehet fel. Ugyancsak be kellene hozni, hogy polgári bíróságokhoz — ideértve természetesen a telekkönyvi hatóságokat is — intézendő minden perenkivüli beadvány csak ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzése mellett' adható be. Be kellene hozni törvényhozásiéig, hogy az ügyvéd bizonyos számú éven keresztül folytatott kifogástalan önálló gyakorlat után jogosítvánnyal legyen felruházható az igazságügyi kormány által közokiratok felvételére. Ha ezt elérni nem sikerül, arra mindenesetre nagyfigyelmet kell fordítani az ügyvédi kamarák vezetőségeinek, hogy uj törvényalkotások keretében ne vonassanak el az ügyvédi kartól munkaalkalmak, amikor ezt a közérdek nem kívánja. így például felemlítem, hogy a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvénytervezet 2. §-ában az van lervbevéve. hogy a- társasági szerződés érvényességéhez közokiratra legyen szükség. Nem látom be ennek szükségességét a közérdek szempontjából, mikor kereskedelmi törvényünk értelmében sem részvénytársaság, sem szövetkezet alapszabályainak érvényességéhez közokirat nem kívántatik meg s amikor a legfontosabb cégbejegyzési aktusoknál a névaláírások közjegyzői hitelesítése elegendő. A tervezett rendelkezése megint csak egy* munkaköri és alkalmat vonna el az ügyvédi kartól.