Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Hiteljogi gyakorlatunk 1925-ben

Anyagi igazság és formai kötöttség 51 gásíal élt, az a váltóbirtokos csíkiöt kérő hitelező ellenében csak két módon mentheti magái; o) igazolja, hogy a vitás követelést járulékaival együtt birói leiéibe helyezte, avagy a hitelező követelését más megfelelő módon biztositolta : b) ha az általa előterjesztett adatokkal igazolja, hogy a váltó elleni kifogása oly alános, hogy a fizetési meghagyás hatályon kivül helyezése valószínűnek mutatkozik. , Az a) esetben a csödhitelező a Cs. T. 84. első bekezdése értelmében való biztosításhoz jutott s igy már ez okból is jogos, hogy várja hi«, amíg a váltóper eldől: a b) esetben pedig az adósra hárul a feladat, ho^y előterjesztett kifogásával a csödhirót meggyőzze arról, hogy a váltóperben a hitelező követelését el ingják utasítani. l'er analógiám megemlítjük a Pp. 572. Sj-át, amikor a perujitási keresetnek, továbbá a Pp. 768. S-át, amikor a választott bíróság ítéletének érvénytelenítése iránti keresetnek valószínű síkerét kell a per bírája előtt príma facie igazolni as égből, hogy a megtámadott Ítélet alapján elrendelt végrehajtást fel" függessze-. Kétségtelen, hogy a különböző düaiorius jellegű kifogásokkal az adós ehelyütt egyáltalán nem boldogulhat, de oly kifogásokkal sem, amelyei csak körülményes, pláne tanubizonyitással tudna igazolni. Leginkább az u. n. váltójogi feltéllen kifogásokkal élhet (váltóképesség hiánya, a váltó kellékhiányossaga, hamis vagy hamisított volta, a váltóbirtokos váltói legitimációjának hiánya, a váltójog elévülési' vagy megszűnése), míg a mindenkori váltóbirtokossal szemben érvényesíthető feltételes kifogások közül azok, amelyek az alapügyletből származó dilíerenciákon alapulnak, csak a legJiquidabb igazollság eselén döntik meg a hitelező csőd kérő alanyi jogosultságát. A váltó szigorú fizetési igéret s a váltóbirtokos elvileg kellőképen igazoltnak tekintendő a csődkérésre — ha tehát az adós a csődbíróság előtt az ilyen hitelezőnek jogosultságát kétségbe akarja vonin, vagy kellőey biztosítsa öt, avagy legyen elkészülve arra, hogy a tárgyi feltételek fennforgása esetén csak akkor kerülheti ki a csődöt, ha a váltóval szemben a legeklatánsabb kifogással tud szembeszállni. l)r. Frankéi l'iíl. Anyagi igazság és formai kötöttség. Az Ügyvédek Lapja 1925. október 15,-i számában Dr. Fuchs Lajos nehezményezi, hogy a Kúria egy konkrét ügyben bár a feloldó végzésében csak egy határozott tény kivizsgálása végett oldotta fel a felebbezési bíróság Ítéletét, mikor a bizonyítás felvóteíe után az ügy újból felkerült, a feloldó végzésben elfoglalt álláspontját megváltoztatva, érdemben eltérő ítéletei hozott. Ebben a cikkíró a bíróság tekintélyének és a jogbiztonságnak szempontjából káros jelenséget lát. A konkrét esetben a tanubizonyitás során, amely csak határozott ténykörülmény megállapítása céljából vétetett fel, a tanuk vallomásából mellesleg kiderült, hogy a felebbezési bíróság által már felderített és a Kúria által nem érintett tényállás helytelen. Nézetem szerint a bíróság tekintélyének jobban ártott volna, ha pusztán formai okokból, bár az iratok előtte feküdtek újból, az anyagi igazság előtt szemet hunyva helytelen tényállás alapján hozott volna ítéletet. A perrendtartás szabályai nagyrészt az anyagi igazság kiderítésére szolgáló ökonomikus szabályok. A vitának azonban egyszer véget kell vetni, ezt a célt éri el a jog az anyagi elévülés és jogerő intézményével, 4*