Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Hiteljogi gyakorlatunk 1925-ben

4S nem lattá akadályát annak, hogy árverés nélkül is követelje azon tényleges kárának megtérítését, amely kár az árveréssel semmi összefüggésben nincs. (P. IV. 4784/23). A KT 352. §-a értelmében megtartott árverésnél a törvény csupán hiteles személy közbenjárását Írja elő. az a körülmény azonban, hogy nem a közjegyzői törvény szerint illetékes közjegyző járt közbe, az árverés hatályosságára befolyással nincsen. (P. VII. 1363/25). Eladó késedelme esetén a vevő jogai ujabb gyakorlatunk értelmében már nem oly szigorúan korlátozottak, mint az elmúlt évek határozataiban, így állandó praxis volt, hogy aki az árut nem továbbeladás, hanem saját céljaira veszi meg, árkülömhség cimén kártérítést nem követelhetett. Ujabban már megítélt árkülömbséget még fedezeti vétel eszközlése nélkül is, az üzeme céljára tűzifát vásárolt iparvállalatnak, annak ellenére, hogy utóbbi a tűzifa vétel kötése után nagyobb mennyiségű tűzifát el is adott.. (P. VII. 47(57/24.) A K. T. értelmében a vevő kárigényének nem előfeltétele a fedezcii véld megkötése. A gyakorlat azonban előbb lappangva, majd mind hangsúlyozottabban korlátozza a vevő szabadságát és a kárenyhítési kötelezettség alapján a fedezeti vétel elmulasztását a vevő terhére irta. Krdekes, hogy ez a szabály, amelynek kifejlődését a pénzromlás jelenségei érleltél;, tulajdonképen állandó valuta mellett még helyesnek ismerhető el, de eső valuta mellett a legnagyobb igazságtalanságokat eredményezi. Még ujabban is a kártérítési követelés valorizációja ellen szegezte a Kúria a fedezeti vétel kötésének - elmulasztását, mondván, hogy a pénz csökkenésével járó vesztéséget, leiperes kereskedő megelőzhette volna, ha megfelelő árumennyiséggel fedezte volna magát (P. IV. 3324/24.). A határozat nem gondol arra, hogy a fedezeti vétel megkötésével előállott befektetési többletet a gyakorlat sohasem valorizálta és így a szabályszerű fedező kétszeres kárt is szenvedett volna. Az érdekkiegyenliti's — akár absztrakt, akár konkrét kárigény [likvidálandó — csak méltányos valorizálással oldható meg. K tekintetben tisztult már a gyakorlat és nem egyedülálló ma már az a határozat, amely a fedezeti vétel hiánya folytán emelt kifogást elutasította azzal, hogyha a felperes fedezeti vételt eszközölt volna, annak valorizációs visszatérítése eladóra súlyosabb teher volna, mint az áru ezidőszerinti megszerzése (P. IV. ;>G4~>/24.). Ugyanez az élt változó viszonyaihoz simuló szellem mondatta ki, hogy vevő a vétel tárgyának fedezeti vétel utján való megszerzésére csak az előre fizetett vételár visszaszolgáltatása esetén köteles (P. VII. 4707/24.) és hogy az a vevő, aki az áru vételárát előre kifizette, nem kötelezhető arra, hogy fedezeti vétel kötésével az eladó kárának csökkentési* végett az áru vételárát újból folyósítsa (P. IV. 206124.) Dr. Yarannai Mvén. (Befejező.rész a következő számban.) Csődönkivüli—csőd. Egy a pestvidéki törvényszék és a budapesti királyi tábla által is jóváhagyott kényszeregyezség szövegében a következő kitételek fordulnak elő: „Hitelezőim biztositására 1925. deeember 31-ig (amikor a felajánlott kényszeregyezségi quota fizetendő) üzemem állandó ellenőrzés alatt álljon. Az ellenőrzést a vagyonfelügyelő gyakorolja, melléje a hitelezők 4 tagu ellenőrző bizottságot válasszanak . . . Amennyiben 1925. deeember 31-ig a quota szerint kielégítésre jogosult, általam elismert és jogerős birói határozattal már megállapított tartozásaimnak a jelen egyezséggel felajánlott 80%-át meg nem fizetem, ugy bárhol található 'ingó és ingatlan vagyonom, vagyoni igényem és jogom jelen egyezség