Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Hiteljogi gyakorlatunk 1925-ben

42 Dr. Blau György az ingatlan értéke kevésbbé emelkedett, ugy az utóbbiig emelt összeget. Ez különösen az V. és VI. tanácsok prakszisában van igy. „Vevő az ö vételárfizetési kötelezettségének csak azáltal tesz eleget, ha a vételárat olyan mennyiségű koronában fizeti meg, ami megfelel az eredetileg kikötött Összegnek, „szerződés kötéskor volt benső értékének . . (MD 19, szép indokok). Később fizetendő vételárat a megállapitáskori belérlékbcn értei­meznek (MD 25). „Az ingatlanok vételére vonatkozó és már hosszabb időtől sünien alkalmazott jogszabály . . .-nál fogva a vételár az adott körülmények között valorizálva fizetendő meg* (MD 15). Vételárhátralék nem lejáratkori, hanem a vétel megkötésekori értékben valorizálandó (V, II, MD 59/1, 58/11, 69). A vételár még kamat melletti küntelezése által sem lesz kölesönné, tehát nem valorizálhatóvá [(MD 19, 38, 76. Viszont kölcsön a vételárba betudás é3 vevő általi átvállalás által sem lesz vételárrészletté s tehát valorizálhatóvá: MD 48). — Gyöngébb forraulázása ugyanezen szabályoknak (nem identitási, csak késedelmi szemlélettel): A vevő lizetési késedelméből előállott kár megfizetése mindenesetre köve­telhető (VI, Ml) ŐK). Kivételesen valorizálatlan vételár ellenében kötelez­tetett teljesítésre az ingatlan eladója, mert az ő szerződéstszegő magatar­tása miatt nem történt meg a fizetés az eredeti határidőben (V, MT 111). Az Ingók vételárának valorizálása szintén szokásos, de a hiteijogí tanácsok (II, IV, VII) azl általános gyakorlatnak megfelelően kevesebb energiával valorizálják és főleg csak a vevő fizetési késedelme alapján. Elhullott sertések vételára valorizálatlanul hagyatott, mert csak a kúriai Ítélettől lett bizonyossá, hogy egyáltalán jár (Hl) 59). Lisztszáilitmány hátralékos vételárát menthetetlen lizetési késedelem folytán 80°;o-ra, az elveszett waggonokét csak 3U°/o-ra valorizálták (Hü 92). Felértékeltek más esetekben, teljes mérvben is (HD 1ÜU/I, KJ 48). Speciális tényállás mel­lett valutavételárat hagytak elértéktelenedni (KJ (10). Kimondták, hogy a vételár valorizálása csak a pénz értékesése szerint (Zürich 100° o-ig) számitható, de nem a már átadott árunak (tűzifának) ennél nagyobb mérvű áremelkedése alapján (VII, KJ 65). Kgy esztendő joggyakorlatának összefoglaló ismertetése mindig problematikus értékű. Az idevágó legtökéletesebb gyűj­temények összevetése sem eredményezhet egyebet, mint érdekes és kevésbé érdekes, szilárdan felépített, vagy laza kötésű bírói határozatok mozaikját. Mégis nincsen oly rövid időszak, mely­ben a jogi világot meglepő tényállás, vagy a régi tényállások nj, haladottabb jogi szemlélete fel nem tűnt volna. A törvény, ha ezer paragrafusa van is, az élet számtalan, próteusszerüen változó alakzatait megmarkolni nem képes. Be kell érni az alapelvek kitűzésével, ezek pedig rendszerint oly magas emel­Hiteljogi gyakorlatunk 1925-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom