Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A német ingatlanjog
A német ingatlanjog. 3ő X A német ingatlanjog. (Levél a szerkesztőhöz.) A Polgári Jog októberi számúban megjelent cikkért, amely a német ingatlanjog jelen állásának képét szabatos részletezéssel vázolja, bálával tartozik a magyar jogászközönség, a lap olvasó tábora. Az ismertetett kérdés jelentősége ugyanis két szempontból bir különös súllyal. Az egyik az ismerteteti, anyag praktikus jelentősége. A berlini ingatlanpiacon a magyarországi háztulajdonosok érdekeltsége egészen jelentékeny s e közvetlen kapcsolat magától értetődővé teszi a nagy érdeklődést a kérdés aktualitása iránt. De a másik szempont: a jog matéria elvi tanúsága s az abból kínálkozó konzekvenciák még fokozottabb érdeklődésire tarthatnak számot. Az utóbbi szempontból a német ingatlanjog egyik legérdekesebb problémájához kívánnék egy-két reflexiót fűzni. Az Unger-féle cikk ugyanis, amely nyilvánvalóan tájékoztatásra törekedvén, a tárgyalt anyagot a leiró ismertetés tárgyilagosságával közli, mellőzi az egyes kérdések kritikai továbbfejtésél. Kz a kritikai hozzászólás kívánkozik ki belőlem a eikkben is részletesen tárgyalt egyik kérdéshez: az 1922. óta kötött, a városi ingatlanra vonatkozó adásvételi ügyletek hatálytalanítását illetőleg. Az Unger-féle cikk részletesen és pontosan körülirja azt, hogy mily esetekben támadhatja meg az eladó sikerrel az inflációs időkben kötött ingatlan adás-vételi ügylet joghatályát. A kérdés lényege az, hogy miután 1922. év elejétől. 1925. év közepéig a városi ingatlanokra vonatkozó adásvételi ügyletek érvénye hatósági jóváhagyáshoz köttetett, minden olyan eset, amikor a felek — adó, illeték eltitkolás okából — alacsonyabb vételárat deklaráltak, olybá veendő, mintha a ténylegesen létrejött és a magasabb vételárat tartalmazó adásvételi ügyletnek jóváhagyása teljesen hiányoznék, a megadott jóváhagyás nem erre, hanem egy létre sem jött. alacsonyabb vételárat feltüntető ügyletre lévén megadva, figyelembe nem vehető és igy az ügylet eredeti érvénytelenség okából hatálytalanítandó. E döntés súlya már maga is meggondolásra késztet. Az ügylet hatálytalanítás a legsúlyosabb szankció, amelyet a jog alkalmaz. S e súlyosságot fokozzák az eset körülményei. Az egyik momentum, hogy nyilvánkönyvileg megszerzett jog hatálytalanításáról van szó s az ez irányú gyakorlatnak általanosabb jellegű kialakulása messzemenően sért súlyos közhiteli érdekeket. A nyilvánkönyvi állapot a mai forgalmi és gazdasági rendnek egyik legerősebb alappillére. Ennek megbolygatása a közgazdasági és jogi bonyodalmak végeláthatatlan hosszú sorának nyitja meg az útját. A másik igen súlyos következ3*
