Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Ingó-jelzálog

Ingó-jelzálog. 25 kívánt áruk tulajdonjogát színleg, vagy valóssággal ugyan, de csak kénytelenségből átruházza a hitelezőre, ez pedig nyomban bizományba adja az árukat az adósnak eladás végett. Ebben az összegabalyított jogviszonyban az uzsora nagyszerű búvóhelyeket talál és egyéb visszaéléseknek is terük nyílik. Ha azt acélt, amelyet csak furfangokkal lehel elérni, egyenes utón is. tudniillik a tényleges átadás nélkül való elzálogosítást, meg lehetne valósítani, a törvényes szabály kijátszására irányuló törekvések bizonyára báltérbe szorulnának és a hitelezés," valamint a forgalom nem kis akadálytól szabadulna meg, 11a az ingóságok jelképies zálogbaadása nemcsak álügylelek utján, hanem a törvény erejénél fogva egyenes utón is lehetséges volna, akkor nem lenne szükség arra sem, ami most napirenden van, hogy tudniillik a kereskedő hitelnyerés eéljából kénytelen például áruraktárát, vagy egész üzletét a hitelező kezelésébe átadni és esetleg még üzleti helyiségeinek a bérletét is a hitelezés tartamára a hitelezőre átruházni. Hogy az az adós. aki csak a kétségbeesetlek utján-módján tud bitéire szert tenni, miképpen találja meg a számadását, az könnyen elképzelhető. Minthogy a gazdasági élet követelményei a lényleges átadás nélkül való elzálogosítás lehetőségél a törvényes szabály megkerülésével kikényszeritették. ennélfogva az ingó-jelzálog intézményének a törvényes megalkotása és a kerülő) utak hátrányainak a kiküszöbölése sem tekinthető lehetetlennek. Knnek a gondolatmenetnek a nyomán már évekkel ezelőtt megkisérlettem kimutatni, hogy az ingó-jelzálog intézményének akként való létesítése, hogy az a gazdasági élet megnövekedőit követelményeit megfelelően kielégítse, nem ütközik leküzdhetetlen nehézségekbe. A törvénytervezetet, amelyet akkor jogi és kereskedelmi szaklapokban közöltem, most. amidőn a kérdés aktuálissá vált, újból közreadom és ezúttal indokolásul még csak néhány megjegyzést teszek. Jelenleg csali birói végrehajtás utján lehet ingó-jelzálogra szeri tenni. A végrehajtási zálogjog létesítése lényegileg az ingóságoknak összeírása és az összeírásnak a bíróságnál való nyilvántartása utján történik. Az ingó-jelzálog intézményét, ha ezt sürgősen akarjuk létesíteni, a végrehajtási törvény rendszerébe kell belekapcsolni, de természetesen a költséges és hosszadalmas eljárás kiküszöbölésével. Ha az összeírás és a bíróságnál való nyilvántartás a végrehajtási eljárásban eléggé alkalmas rnód az ingó-jelzálog létesítésére, akkor az birói végrehajtás nélkül is eszközül szolgálhat az ingó-jelzálog joghatályos alapítására. A dolog lényege abban áll, hogy mindenkor pontosan és nyilvánosan megállapítható legyen, hogy ki.