Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Az uj kényszeregyességi rendelet. 1. r.

139 szolút nem indikálták a kényszeregyességi eljárás tömeges igénybevételét. Ha tehát arra a kérdésre kellene nekünk, jogászoknak, szivretett kézzel felelnünk, hogy mi okozta a sok bajt és panaszt, arra a szerteágazó tömérdek felelet helyett csak egyet válaszolhatnánk: azt, hogy a kényszeregyességi eljárást jogi és közgazdasági rendeltetésétől eltérően használták. És mi ennek az oka és miért van a sok panasz a kényszeregyességi eljárás^ ellen! Kénytelen vagyok erre egy paradoxonszerü, talán népszerűtlen választ adni, amelyet csak ebben az illusztris környezetben merek megkockáztatni: az, hogy a kényszeregyességi eljárás tuljó volt. Ez természetesen viszonylagosan értendő, t. i. a csődeljáráshoz viszonyítva, mert csőd jogunk elavultsága és lassúsága okozta azt, hogy nemcsak az adós fordult el tőle, hanem a^ hitelező is hozott anyagi és erkölcsi áldozatokat csak azért, hogy a csődeljárás mellőzhetővé váljék. Egy modern,^ gyors és olcsó csődeljárás megteremtése lett volna a kétségkívül fennálló igen súlyos bajoknak helyes diagnózis esetén az orvosszere; ezzel vált volna lehetővé, hogy a hitelezők és birák a csődönkivüli kényszeregyességet visszaadják igazi rendeltetésének és hamis reményekre épített, be nem váltott egyességek helyett a hitelezők jól és gyorsan feloszthassák maguk közt azt, amije még megvan a gazdasági életbenmaradásra nem képes, vagy inam alKalmas adósnak. Jogászi szempontból mély fájdalommal regisztráljuk azt, hogy a bajok orvoslása nem a rossz csődtörvér^, hanem a jobb kényszeregyességi rendelet megreformálása utján kiséreltetett meg. Az uj kényszeregyességi rendelet szerzői, — azt hiszem nyilt titkot árulok el — tisztában voltak ezzel a helyzettel, azonban részben törvényhozástechnikai okokból (a csődjogot t. i. törvény, a kényszeregyességet rendelet szabályozza), részben pedig azért, mert a közvetlenül érdekelt gazdasági érdekképviseletek a bajok orvoslását egész más irányban keresték, mégis a csődönkivüli kényszeregyességi reform útjára léptek. Az uj rendelet bárom nagy elvi irányban tartalmaz újításokat, u. m. az eljárás gyorsítása, olcsóbbitása és az adós visszaéléseinek meggátlása, illetve az eljárásnak a rosszhiszemű adós elől való elzárása irányába)). Nézzük özeket egyenként: A gyorsaság; és olcsóság kívánalmát együttesen a R. a magánegyességi eljárások kodifikálásával kívánta elősegíteni. Háromféle magánegyességi eljárást ismer a R., két kényszeregyességi hatályút és egyet anélkül. Ez 10*