Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az alkalmazottak szolgálati jogviszonyairól szóló anyagi jogszabályok tana [könyvismertetés]

13 valamely fél, a teher kitörlése iránt vállalt kötelezettségénél fogva köteles az ingatlant az azt terhelő dologi jogtól vagy dologi tehertől mentessé tenni, — minő a jelen per, — hanem az ingatlannak dologi jogtól, vagy dologi tehertől mentességét tárgyazó, vagyis azt tárgyazó perekre nézve állapítja meg az ingatlan fekvése szerinti bíróság kizárólagos illetékességét, hogy az ingatlan mentes valamely vitás dologi jogtól vagy dologi tehertől, — vagyis, hogy az ingatlant a vitás dologi jog vagy dologi teher az anyagi jog szerint a valóságban nem terheli. A tehermentesítés iránt vállalt szerződéses kötelezettség, tehát nem dologi, hanem kötelmi igény teljesítését tárgyazó keresetre vonatkozóan az elsőbiróságnak azon a körülményen alapuló illetékességét, hogy alperesek az elsőbiróság területén laknak, nem szünteti meg sem az a körülménv, hogy a tehermentesítendő ingatlan Berlinben, tehát külföldön van, sem pedig az, hogy alperesek a tehermentesítést Berlinben kötötték. (Curia 1925. XII. 17. P. V. 4538/1925. 9. sz.) Q QQ Cselédszerződés. Hatáskör. Annak a kérdésnek eldönté_____ sében, vájjon a szolgálat fejében követelt díjazás cselédbér-e s hogy ehhez képest a követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, nem az a döntő, hogy a fél a szolgálatot miképen minősiti, hanem az, hogy a szolgálat, amelynek ellenértékét követeli, olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közti jogviszonynak. Nincs cselédszerződés, ha a felek sem a szolgálati idő tartamára nézve meg nem állapodtak, sem a szolgálati viszonyt felmondó idővel nem korlátozták, hanem csak a szolgálatadó a szolgálatok megjutalmazását helyezte kilátásba. (1924. XI. 10. H. B. 46. sz. P. Tkjog Tára VII. 8. sz.) Elkülönített Végitélet. Társasági szerződéseken épült ugyanazon jogviszonyból származó, egy eljárásba egyesitett két kereset, egymással szoros összefüggésben van. Ennek a ténynek pedig a Pp. 387. §-a alapján jogi folyománya, hogy a felebbezési bíróság az érintett §. által biztosított jogánál fogva a kereset s viszontkereset fölött való elkülönített döntést megengedhetőnek nem találta. (Curia 1925. XI. 5. P. II. 2814/1925/18. sz. P. Tkjog Tára VII. 21. sz.) C 02 p M Büntető ítélet jogereje polgári perben. Az alperesek azt ^ vitatják ugyan, hogy az idegen valuta vagy deviza vételére vonatkozó megbízásadás, a 6700/1922. M. E. sz. rendelet szerint tiltva van és e részben a devizaközpontnak mellékelt szakvéleményére hivatkoznak. Azonban ez a szakvélemény helytálló volta esetére sem jöhet figyelembe, mert a m. kir. pénzügyminisztérium, mint a kérdés elbírálására illetékes büntető hatóság ítélete azon az alapon mentette fel a felperest a vád alól, mert a vád alapjául szolgáló tény a 6700/1922. M. E. számú rendeletbe nem ütközik. Ez a döntés pedig a polgári bíróságot is kötelezi. (Curia 1925. XI. 26. P. VI. 5592/1925/29. sz. P. Tkjog Tára VII. sz. 23.) \