Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) működésének eddigi eredményei

130 de a jegyző megtagadta a kiadását azzal, hogy ő bizony ennek a jelöltnek a tiszteletére nem adja ide. A vox populi haragja mérhetetlen volt: pörre kell menni! — és megindították a pert a . •. i lrir. járásLiroság előtt annak a „kárnak" a megtérítése iránt, amelyet a jegyző a zászló kiadásának megtagadása által okozott. A kádi meg volt akadva: nyilván célvagyonról van szó, magyarul: alapítványról, de alapítólevél és írás nélkül, tehát érvénytelenül, s mégis valahogy érvényesülnie kell a közhangulatnak, mert különben vér íog folyni. Gondolt tehát nagyot és merészet, becitálta a főkolomposokat, felvilágosította őket, hogy a dolgot rosszul csinálták, alapító okiratot kellett volna felvenni, a fennálló helyzetben az ügy — tekintettel a Pp. 2. §. 2. pontjára •— nem is tartozik a járásbíróság hatáskörébe, tehát legjobb lesz, ha most itt egyességet kötnek, az egyességbe befoglalják az alapítás főbb pontjait, a zászló gondviselőjéül a mindenkori plébánost jelölik ki s annak döntésétől teszik függővé, mily alkalmakon vehessék igénybe. így is lett, a békesség visszaköltözött a faluba és a szép zászló ma is hirdeti a biró bölcseségét. Jó pár évtized telt el azóta. Megéltük még a nyugdíj valorizációs pereket is s azok során az egyik kereskedelmi és iparkamara nyugdíjasa perelte munkaadóját nyugdijának felértékelése iránt. Alperes pergátló kifogással élt azon az alapon, hogy a kamara mint az 1868. VI. t-c, alapján alakult közintézet alkalmazottaival nem áll magánjogi szolgálati szerződés jogviszonyában, hanem csak közjogi fölé- és alárendeltség viszonyában, fölöttes hatósága a kereskedelemügyi miniszter, aki ha egyszer jóváhagyta az évi költségelőirányzatot, egyben döntött abban is, hogy nyugdíjasainak több nem jár, mint ami abba felvétetett. Az elsőbiróság a pergátló kifogást elvetette és érdemben döntött. A felebbezési tárgyaláson a felek birói egyességet kötöttek. Es itt kapcsolódik egybe a két eset: tegyük fel, hogy a pergátló körülmény fennállt; vájjon lehet-e érvényes birói egyességet kötni oly fórum előtt, amelynek az ügyben nincs hatásköre? ha nem: érvényesíthető-e ez a hiba és hogyan? Végre is az egyesség bírói ítélet erejével bír (Pp. 423. §. 3. bek.), az ügyben tehát ítélet erejével rendező lex individuális keletkezik oly hatóság előtt, amelynek erre nincs hatásköre s hatáskörét a bíróság a per bármely szakában hivatalból veszi figyelembe (Pp. 10. §.), tehát — quid juris? Nem áll-e fenn az a veszedelem, hogy a felek egyesség alakjában a polgári bíróság rendelkezése alá vonnak oly kérdéseket, amelyek messze kívül esnek azok jogkörén? Hátha pl. a községi jegyző és biró megjelennek a hiróság előtt és egyességileg X-et választják meg képviselő nek: jóváhagyhatja-e az ilyen egyességet a bíróság? Nyilvánvalónak látszik, hogy a bíróság egyességet is csak oly ügyben hagyhat jóvá, amelyben ítéletet is hozhatna, hogy