Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Valorizáció váltóperben és váltóper után

108 hagyó halálával kapcsolatos, vagy a halál után következett b< és igy az örökhagyó nem is lehet abban a helyzetben, hogy megbocsáthasson; ha továbbá tekintetbe vesszük, hogy az érdemetlenség érvényesítésénél az özvegy ellenőrzői a törvényes örökösök, meg keíl állapitanunk, hogy az örökösök is megbocsáthatnak és az örökösök által történt megbocsátásnak is érdemetlenséget megszüntető hatálya van. Amint — jogszabályaink értelmében — nem állapíthat meg a biró hivatalból érdemetlenséget, hanem arra hivatkozni kell, azonképen nem lehet megbocsátást vélelmezni, mert a ..megbocsátásnak érdemetlenséget megszüntető hatálya csak akkor van, ha azt az örökhagyó bebizonyitotlan megbocsátotta". A megbocsátás tehát olyan tényálladéki elem, mélyei állitani és bizonyítani kell. Az özvegy által elkövetett érdemetlensóg lehet egyszeri, melynek megbocsátása megszünteti annak jogi hatályát. Az érdemetlenséget megállapító cselekménynek a megbocsátás után való megismétlődése ujabb érdemetlenségi ok, amery az elévülési időn beiül érvényesíthető, vagy újból megbocsátható. Lehet az érdemetlenséget szülő cselekmény folytatólagos, mint pl. az ágyassági viszony. Ezen érdemetlenséget csak akkor lehet megbocsátani, ha az özvegy ezen állapotot megszünteti és ennek megszüntetése után kiivetkezik a megbocsátás. Az ágyassági viszony fennállása alatt és éppen emiatt érvényesített érdemetlenséget nem lehet megbocsálottnak tekinteni azért, meri a viszonyt az örökösök éveken át tűrték. A megbocsátásnak bebizonyitottnak kell lenni, már pedig a tűrés még nem megbocsátás. A tűrés csupán a joggal való nem élés és (Minek az elévülési időn belül nincs jogmegszüntetö hatálya. Tévedett tehát a budapesti kir. ítélőtábla 10. tanácsa, midőn nem találta megfoszthatónak a 15 év óta ágyassági viszonyban élő özvegyet özvegyi jogon alapuló haszonélvezetétől csupán azért, mert az örökös nem érvényesítette 15 évig az érdemetlenségre alapított jogát. Ezen táblai döntés egyrészt visszafejlődést jelent az 1905 ('na folytatott és az erkölcsi alap megerősítésére törekvő állandó bírói gyakorlattal szemben, másrészt az elévülési idő figyelmen kivül hagyása, a megbocsátásnak, mint ténynek állítása, és bizonyítása helyett egy vélelem elfogadása — anyagi jogszabálysértés. f Valorizáció váltóperben és váltóper után, A Kúria gyakorlata szerint a felperes a váltópersorún a váltón kívüli köztörvényi ügyletre a váltóval szemben vissza nem nyúlhat és a váltóper keretében csupán a váltóban megalapozott jogi igényeket teheti kereset tárgyává. Ezen elvi alapból kiindulva a felperes, ha a váltó nem szól kifejezetten effektív külföldi valutára és a fizetési hely Magyarország területén van és így magyar koronában eszközlendő a fizetés, nem hivatkozDr, Vértes József.