Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Kényszeregyességi joggyakorlat 1925-ben. 1. r.

106 határozat esetében a kielégítési végrehajtást kért hitelezők az eljárás során értékpapírok iránt jelentettek be igényt, annak jogalapjául a R. 28. §. 4. bek. értelmében letéti szerződést jelöltek meg s az értékpapírok természetben való kiadását kérték. A Tábla kijelentette, hogy ezt a lényegében visszakövetelés! igényt nem kell a R. 32. §-a érteiméhen pénzértékre átszámítani s a pénzbeli értéket csak a szavazat esetleges számbavétele szempontjából kell a táblás kimutatásban feltüntetni, mert az ellenkező felfogás alkalmat adna a hitelezőnek spekulálásra: pénzbeli értéket követelne a papírok árfolyamának leszállása esetén s természetben igényelné a papírokat, ha árfolyamuk emelkednék. Ebből folyólag az eljárás befejezése után a táblás kimutatás alapján az ily hitelezőnek a pénzérték erejéig végrehajtáshoz sincs joga, hanem — ami az id. határozatiról már nem tűnik ki — a tulajdoni igényt nyilván a törvény rendes utján kell érvényesíteni. Az eskü kérdésében fontos döntés a Bp. T. 8. P. 8158/1925/ 92. sz, határozata: minthogy a Cst. 246. §-a értelmében a részvénytársaságoknál az igazgatóság tagjai felelősek az id. t. 244. §-ában foglalt határozatok megtartásáért, tehát azért, hogy az ott meghatározott vagyontalan^ági eskü letétessék, a jogbasonlatosság (analógia juris) alapján a 11. 40. ^-ában előirt esküt is az eljárás megindítását kérelmező igazgatóság valamennyi lagjának kell letenni. E felfogással némileg ellentétes a Bp. T. S. P. 740/1925. sz. döntése, amely abban a körülményben, hogy az adós közkereseti társaság tagja, csak 38 napja tag és az üzletvitelben személyesen részt nem vesz, csupán „fontos ok"-ot iát arra nézve, hogy a bíróság őt az eskü alól felmentse, de az eskü letételének megtagadását a R. 5G. §. 1. bek. 4. pontja alá cső megszüntetési okul nem fogadja el. A szavazati jog kérdésében a R. 18. 5. bek. és 42. 1. bek. egybevetéséből a Bp. T. 8. P. 8107/1925/47. sz. határozata azt a következtetést vonja, hogy a bizományi árukra vonatkozó és az adós által vitássá tett visszakövetelési jog a visszakövetelőnek nem ad szavazati jogot. Ugyancsak nincs szavazati joga a külön kielégítési joggal biztosított hitelezőnek azon összeg erejéig, amelyet a külön kielégítés tárgya fedez. Ez szükségessé teszi annak az eljárás során való megállapítását, vájjon a külön kielégítési jog tárgyának értéke nem-e kisebb, mint a követelés. Helyesen mondotta ki a Bp. T. 8. P. 562/1925. sz. a., hogy ha a zálogjogi bekebelezés a hitelező követelésére biztositékoi egyáltalán nem nyújt, azt a szavazati jog szempontjából teljes összegéhen kell számbavenni. A közelrokonoknak a R. 45. §-ában a szavazásból való kizárása a budapesti Táblát arra a merész, de érdemben nem kifogásolható analógiára vezette (8. P. 8153/1925/92. sz.), hogy annak alapjón a részvénytársaság igazgatósági tagjának szavazatát sem lehet számbavenni, mint a KT. 182., 186. és 189. §§-ai kétségtelenné teszik, hogy a részvénytársaságot külső vo natkozásaiban személyesítő igazgatóság tagjai az adós részvénytársaság irányában legalább is oly mértékű érdekeltségi viszonyban állanak, mint a R. 45. §-ában (felsorolt szeméhek és velük szemben az ajánlat melletti szavazásuk esetén ugyanazok az indokolt aggályok érvényesíthetők, amelyeknek folyománya volt, hogy a R. 45. §-áhan említett személyeknek csupán az ajánlat ellen beadott szavazataira adatott meg a számbavétel lehetősége. Az uj R. most már ez. irányban kifejezett rendelkezést tartalmaz (72. 2. bek.). /)/•. Meszlény Artúr. (Folytatjuk.