Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

90 A Civiljogászok Vitatársasága rendelkezése, amely a választott biróságban való részvételből az ítélőbirót és az ügyészt kizárja. Végül rámutatott az előadó arra, hogy az igazságszolgáltatás jósága nem annyira a jogszabályoktól, mint a jogszabályok alkalmazásától függ. Kitűnő törvény mellett lehet rossz igazságszolgáltatás, rosszabb törvények mellett lehel jó bíráskodás. A jogkereső közönségnek nagy megnyugvást nyújt a magyar ügyvéd és a magyar biró lelkiismeretességének, kötelességtudásának, hazafiasságának, erkölcsi érzésének hagyományos szelleme. A Civiljogászok Vitatársasága, melyről e lap beköszöntőjében is említést lettünk, minden szerdán megtartja vitaüléseit. Az egyes előadások nyomán élénk, fesztelen, nivós vita szokott kifejlődni. Az előadások a gyakorlati jogi élet legaktuálisabb kérdéseivel foglalkoznak. így az állandóan égető valorizációs kérdésre vonatkozólag ujabban dr. Blatt György az 1924. évi gyakorlatot kimerítően ismertette és kiemelte az ítéletek tarkaságában azokat az alapelveket, melyek a bírói gyakorlatot vezetik. Az előadás anyaga azóta külön füzet alakjában is megjelent. Dr. Vági József ugyancsak a birói gyakorlatot történeti szempontból ismertette és a valorizációs ítéletek kezdetétől fogva korszakok szerint osztályozta az egymásután következő elméleteket, amelyek a bírói gyakorlat alapját képezték. Dr. Ballá Ignác a ma előtérbe került bírósági szervezeti reformkérdésekkel foglalkozott és a járásbíróságnak, mint egységes elsöbiróságnak fokozatos kiépítését javasolta. Dr. Fornheim Ernő a kollektív szerződéssel, dr. Barát Sándor a pénzügyi jog körében kialakuló különleges magánjoggal foglalkozott, ifj. dr. Nagy. Dezső .A jogos jogtalanság" címén a jogalkalmazás kérdéseiről tett a jogbölcselet és a tételes joghatárán lévő értékes megjegyzéseket. Végül dr. Meszlény Artúr tartott nágyérdekü előadást a csődön kívüli kényszeregyezség kérdésében legutóbb közzétett igazságügyminiszteri rendeletről. Sz —i. A Budapesti Ügyvédi Körben dr. Séhuster Rudolf tartott mélyenszántó előadást o valorizáció problémájáról. Élénk színekkel ecsetelte a biró nehéz helyzetéi, amikor valorizációs perekben ítélkezik. Mig Németországban a törvényhozás legalább általános direktívát adott a bírónak, addig nálunk ezirányban semmi sem történt. Előadó szerint egyébként ily direktívára nincs is szükség, csak az alapvető elvek megállapítása volna kívánatos. Nem helyesli elvben az általános valorizációt, hanem mind a hitelező, mind az adós irányában a méltányosság kívánalmának kell érvényt szerezni. Szabály legyen a részleges valorizáció ; a teljes felértékelés csak kivétel lehet. A valorizáció mértéke tekintetében követendő eljárás kérdésében egységes gyakorlat van kialakulóban. Irányadó szempontnak, mindig annak kell maradnia, hogy a pénz elértéktelenedésének következményeit ne hárítsuk rá csupán az egyik félre. Ismét csak a geniális koncepciójú lex Bhodia de jactu ötlik eszünkbe: a háborgó tengeren hányódó hajó utasai arányosan viselik azt a kárt, amely származik abból, hogy valamennyiük megmenekülése érdekében egyiküknek vagy másikuknak a holmiját a tengerbe kellett dobni. Mozaik a magánjogi birói gyakorlatból. Dr. Szladits Károly egyetemi tanár az Ügyvédi Körben március hó I9-én e címen tartott előadásának